A hosszúsági körök meghatározása

A hosszúsági körök merőlegesek a szélességi körökre. Egymással azonban nem párhuzamosak. A sarkokon egymásba futnak. Az Egyenlítőnél vannak a legtávolabb egymástól. Olyanok, mint a meghámozott narancs gerezdjei.

A fokhálózat észak-déli irányú elemei.

A nulladik hosszúsági kör

A hosszúsági köröknek is van kiindulópontja. Ez a nulladik hosszúsági kör, amely London egyik külvárosán, Greenwichen fut keresztül. Az itteni csillagvizsgálótól indul a hosszúsági körök fokainak jelölése. Ettől a körtől keletre és nyugatra 180-180 fokig számozzák a hosszúsági köröket. A 0 fokkal jelzett kezdő kör nyugati és keleti félgömbre osztja a Földet, így a helymeghatározásnál nyugati, illetve keleti hosszúságról beszélünk attól függően, hogy a kezdőkörtől nyugatra, vagy keletre helyezkedik el a földrajzi képződmény.

London egyik külvárosa. Az itteni csillagvizsgálón keresztül fut a nulladik hosszúsági kör. Innen számoljuk a hosszúsági köröket.

A hosszúsági körök iránya

A hosszúsági körök, mivel merőlegesek a szélességi körökre, észak-déli irányban futnak. A szélességi és a hosszúsági körök együttesen alkotják a földrajzi fokhálózatot. A két adat pontos megadásával bármit meg lehet találni a térképen.

A hosszúsági körök közti távolság változása

Mivel a hosszúsági körök nem párhuzamosak egymással, ezért a köztük lévő távolság minden szélességen más. Egy fok között az Egyenlítőnél a legnagyobb a távolság, a sarkoknál pedig egymásba futnak, egy képzeletbeli pontban találkoznak.

Hosszúsági körök