Az Alföld elhelyezkedése

Magyarország legnagyobb tája az Alföld, alacsonyan fekvő síkság. Kelet és dél felé az országhatáron túl is folytatódik. Északon az Északi-középhegység határolja, nyugaton pedig a Dunántúl tájai: a Dunántúli–középhegység, valamint a Sió, amely a Dunántúli-dombságtól választja el.

Az Alföld kialakulása

Az óidőben kiemelkedett hegység teljesen lepusztult, lesüllyedt, és tenger öntötte el. Amikor a tenger visszahúzódott, vastag üledék maradt a felszínen, majd a folyók szintén szétteregették hordalékukat a területen.

Az Alföld jellemzői

Az Alföld hazánk legszárazabb és legszélsőségesebb vidéke. Itt a leghidegebb a tél és legmelegebb a nyár. Itt süt a legtöbbet a Nap, amely kedvező a mezőgazdaság számára, viszont gyakoriak az aszályok, amikor hetekig nem esik egyetlen csepp eső sem. A csapadék évi eloszlási is igen szélsőséges: tavasz végén, nyár elején sok a csapadék, az év többi részében jóval kevesebb. Gyakran öntözésre van szükség, hogy pótolják a hiányzó vízmennyiséget.

Búzamező

Hazánk éléstára, az Alföld

A kedvezőtlen körülmények ellenére azonban az Alföld nagyon is alkalmas mezőgazdasági hasznosításra. A talaj minősége a legtöbb területen igen jó, kedvez a kultúrnövényeknek. Az Alföldet hazánk éléstárának nevezzük, mert itt a legjelentősebb a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Az árvizek veszélye

Sajnos, az Alföld folyói igen szeszélyesek, ami hatással van a mezőgazdaságra is. A folyószabályozások nem tudták teljes mértékben megoldani az árvizek és belvizek okozta problémákat, sőt, egyes esetekben még rontottak is rajta. A tavasz végi, nyár eleji áradások gyakran a szántóföldek és a települések egy részét is elárasztja.

Elárasztott vidék

Az Alföld tájai

Az Alföld részei:

• Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl.
• Tájai és azok főbb jellemzői:
• Kiskunság: futóhomok, homokbuckák
• Nagykunság: hordalék, iszap, tökéletes síkság
• Mezőföld: vastag lösztakaró
• Maros Kőrös köze: lösz