A mágnesrúd és a vasgolyó
Nemcsak az egymással közvetlenül érintkező testek hathatnak egymásra. A mágnes úgy hat bizonyos tárgyakra, hogy nem érintkezik velük. Ha egy mágnesrúd közelébe vasgolyót teszünk, a vasgolyó elindul a mágnes felé. Ha a mágnes nem túl nagy és könnyen mozog, az is elmozdulhat a golyó felé. Hogyan lehetséges ez?
A mágnesesség egy olyan erő, amely erőhatást fejt ki a környezetében lévő, bizonyos anyagú tárgyakra.
A mágnesrúd és a vasreszelék
Ha vasreszeléket szórunk egy felületre, és belehelyezünk egy mánesrudat, megfigyelhetjük, hogy a vasreszelék szabályos vonalakba rendeződik el a mágnes körül. Főleg a két végére tapad sok reszelék. A mágnesrúdnak ugyanis sajátos környezete van. Ez a mágneses mező. A vasreszelékre – úgy, mint a vasgolyóra – tehát nem közvetlenül a mágnes, hanem a körülötte lévő mágneses mező hat.
A mágneses mező
A mágneses mező és a mágnes összetartoznak. A mágneses mező a vasból készült tárgyakat magához vonzza, de vannak olyan anyagok, amelyekre egyáltalán nincs hatással.
A mágnesnek sajátos környezete van, amelyet mágneses mezőnek nevezünk.
A mágneses kölcsönhatás
Ha a mágnesrúd köré szórt vasreszelékbe egy vasdarabot teszünk, az megváltoztatja a vasreszelék elrendeződését. A vasdarab szintén vonzani fogja a reszeléket.
A mágneses mező és a benne lévő vasdarab kölcsönösen hatnak egymásra. Ezt a jelenséget mágneses kölcsönhatásnak nevezzük.
A vas mágnesezhetősége
Amíg a mágneses mezőben van, a vas is magához vonzza a kisebb vastárgyakat. A vasból készült tárgyak, ha mágneses mezőbe kerülnek, mágnesként viselkednek, azonban ha eltávolítjuk ebből a mezőből, fokozatosan elveszítik ezt a tulajdonságukat.
Mit lehet és mit nem mágnesezni?
Érdemes megfigyelni, melyek azok a tárgyak, amelyekre hat a mágneses mező, és melyek azok, amelyekre nem. Ez attól függ, milyen anyagból készült az adott tárgy. Például a műanyagokra, az üvegre, a fára és még sok egyéb anyagra nem hat, viszont a vasra, a nikkelre és a kobaltra (ezek mind fémek) igen.
Mióta ismeri az ember a mágnesességet?
A mágnesességet már nagyon régóta ismerjük. Az ókori görögök több mint 2600 éve már tapasztalták a jelenséget egy kis-ázsiai vasércbányában, ahol azt figyelték meg, hogy az onnan származó vasérc magához vonzza a kisebb vastárgyakat.