A hegységképződés és az ásványkincsek kialakulása
Hegységeink kialakulását, formakincsét tekintve röghegységeket és lánchegységeket különböztetünk meg egymástól. A különbség annyi, hogy a lánchegységek magasabbak, formakincsük merészebb, mint a röghegységeké. Csipkézett gerincek, meredek hegyoldalak, szakadékok váltogatják egymást több ezer méter magasságban. A röghegységek valaha éppen így néztek ki, de mivel korábban keletkeztek, ezért a külső erők, a víz a szél, a jég, a hőmérséklet ingadozása régebb óta formálják, pusztítják felszínüket. Ezeken a vidékeken a lekerekített formák a gyakoribbak. Ez azonban nem minden esetben igaz, mert minden hegyvonulat egyéni a maga módján.
A röghegységek ásványkincsei
Röghegységeink mélye számos ásványkincset rejt. Fémeket, például: vasércet, mangánércet, ólomércet, cinkércet, és rézércet. Mind-mind fontos alapanyagai a kohászatnak és a gépgyártásnak. Többféle energiahordozóra is lelhetünk, például fekete- és barnakőszénre, uránércre. Emellett fontos építőanyagokat is bányásznak a röghegységekben, de akár nemesfémeket, aranyat, ezüstöt is rejthetnek.
A lánchegységek ásványkincsei
A lánchegységek hatalmas vonulatai között általában kevesebb bányát találunk, mint a röghegységekben, de itt is többféle, hasznos anyagot, ásványkincst, érceket lehet kinyerni. Híresek például a dél-amerikai Andok ezüstbányái, és rézbányái. A világ legnagyobb felszíni előfordulású rézérc készlete is az Andokban található. A Skandináv-hegységben és az Alpokban számos vasércbánya található.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
