Ha egy test mozgásának iránya módosul, irányváltoztatásról beszélünk.

Egy test sebességének csökkenésekor lassulásról beszélünk.

Egy test sebességének növekedésekor gyorsulásról beszélünk.

A mágnesek azonos pólusai taszítják egymást.

A Föld, illetve a mágnesek azon pontja, ahol a mágneses erővonalak a legsűrűbbek.

A mágneses mező és a benne lévő vasdarab kölcsönösen hatnak egymásra. Ezt a jelenséget mágneses kölcsönhatásnak nevezzük.

Felhő, vagy felhő és talaj között létrejött villamos kisülés. Fény és hangjelenséggel jár együtt.

A testek dörzsöléssel vagy szoros érintkezéssel elektromos állapotba hozhatók. Ekkor bármely tárgy, ha a sajátjától eltérő anyagból készült testtel szorosan érintkezik, elektromos állapotúvá válhat.

Bizonyos anyagú tárgyakban elektromos állapotban a pozitív töltések kerülnek túlsúlyba. Ilyenkor a tárgyra azt mondjuk, hogy pozitív töltésű.

A konnektorban lévő tartós elektromos mezőt nevezzük hálózati áramnak.

Bizonyos anyagú tárgyakban elektromos állapotban a negatív töltések kerülnek túlsúlyba. Ilyenkor a tárgyra azt mondjuk, hogy negatív töltésű.

A növekvő hőmérséklet következtében fellépő térfogat-növekedést hőtágulásnak nevezzük.

A tudományban használt hőmérsékleti skála, melynek alappontja a hőmérsékleti abszolút nulla.

Amikor a gőz a hideg üveghez ér, azon ismét a folyékony víz jelenik meg. Ekkor azt mondjuk, lecsapódott a pára.

Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű folyékony anyag elforralásakor mennyivel nő a test belső energiája, forráshőnek nevezzük.

A cseppfolyós halmazállapotú anyagok tisztítását nevezik desztillációnak.

Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű szilárd anyag megolvadásakor mennyivel nő a test belső energiája, olvadáshőnek nevezzük.