A Föld felszíne
Földünk felszíne igen változatos. A térképen láthatjuk, hogy szárazulatok és tengerek szövevénye alkotja. Azonnal látszik az is, hogy a kékkel jelölt tengerek és óceánok jóval nagyobb területet foglalnak el, mint a szárazföldek.
Több víz mint szárazföld
Nagyjából kétszer annyi víz fedi a Föld felszínét, mint amennyi szárazföld. A vizeknek is nagy részét az óceánok jelentik, amelyek óriási méretűek, néhol több ezer kilométert kellene hajózni rajtuk, hogy szárazföldet pillanthassunk meg. Mind közül a leghatalmasabb a Csendes-óceán, amely egymaga nagyobb, mint az összes kontinens együttvéve.
A kontinensek
A legnagyobb kiterjedésű szárazföldeket, melyeket minden oldalról tengerek és óceánok vesznek körül, kontinenseknek nevezzük. Hat földrész van: a legnagyobb Eurázsia, melyet hagyományosan két részre osztunk: Európára és Ázsiára. Ezen kívül még négy kontinens létezik: Amerika, Afrika, Ausztrália és az Antarktisz.
A Föld legnagyobb szárazulatait, melyeket csaknem minden irányból tengerek és óceánok vesznek körül, kontinenseknek nevezzük.
Az óceánok
Három óceán mossa a kontinensek partjait. Közülük a legkisebb az Indiai-óceán, a következő az Atlanti-óceán, majd a Csendes-óceán.
A Föld legnagyobb összefüggő vízfelszínei.
A kontinensek és óceánok ábrázolási módja a térképeken
A térképen az óceánokat, akárcsak a többi állóvizet és folyót, kék színnel jelölik. A tengerek, óceánok mélységét a kék különböző árnyalataival érzékeltetik. Minél mélyebb a víz, annál sötétebb kéket használnak. A szárazföldeknél több színt is felhasználnak, ezzel jelzik a domborzatot, vagyis a magasabban és mélyebben fekvő területeket. A legmagasabb hegységeket sötétbarnával jelölik, az alacsonyabbakat világosabb barnával. Az alföldeket zölddel, a mélyföldeket, amelyek a tenger szintje alatt helyezkednek el, sötétzölddel.
Kontinensek és óceánok a történelem előtti korokban
A térképek a Föld pillanatnyi állapotát mutatják. Viszont sok millió évvel ezelőtt, a földtörténeti múltban, a kontinensek és az óceánok alakja és helyzete a jelenlegihez képest eltérő volt. Sőt még az is előfordult, hogy a mostani 6 kontinens egy nagy őskontinenssé olvadt össze, mely aztán darabolódott kisebb részekre. A Föld hosszú élete során a kontinensek állandóan változtatták helyüket. Ma is ezt teszik, de mozgásuk olyan lassú – pár mm évente –, hogy nem érzékeljük. Nem állnak meg egy pillanatra sem, pár tízmillió év múlva fel sem ismernénk Földünket, annyira át fog alakulni addigra.
A kontinensek vándorlása
A földtörténeti óidőben például volt egy olyan időszak, amikor a kontinensek összeütköztek, és létrejött egyetlen hatalmas kontinens. Később elkezdtek fokozatosan távolodni egymástól, míg elérték a mai helyüket. Útjukat azonban tovább folytatják.