A vízparti táj főbb típusai és azok előfordulása hazánkban

A vízpartok, ahogyan maguk a vizek is, különbözőek lehetnek. Máshogyan néz ki egy folyónak a partja, megint máshogyan a tópart, de az ártereknek is megvan a maguk növényvilága.

A víz felszínén a víz egyes részecskéi vízpárává alakulnak és eltávoznak a vízből a levegőbe.

Megmutatja, mennyi vízgőz van a levegőben. A vízpartok feletti levegő páratartalma nagy.

A folyópartok

A folyók mentén, főleg ha gyors folyásúak, nem találunk sem nádast, sem gyékényt. Itt a növényzet főbb alkotóelemei inkább a fák, közülük is leginkább a fűzfa.

Folyópart

Az árterek

Az ártereket a nedves rétek növényei, főleg a fűfélék foglalják el, de a fűzfa itt is jól érzi magát. Nagyon szépek az ártéri erdők, melyekben többféle, nedvességet kedvelő fát találunk.

Az a terület, mely a folyómeder környékén húzódik. Magas vízállásnál a folyó kilép medréből és elárasztja ezt a vidéket.

Ártéri erdő

A tópartok

A tavak partján és a lassú folyású folyók mentén találjuk a nádasokat, a vízben pedig a hínárnövényeket. A fűzfa itt is megél, hatalmas koronáját a vízbe lógatja.

A felszínen kialakult, sokszor lefolyástalan tavakat állóvizeknek nevezzük.

Tópart

A víz hatása a vízpartra és annak élővilágára

A víz kissé módosítja környezete éghajlatát. Ez azért van, mert a víz folyamatosan párolog, és jobban tárolja a hőt, mint a szárazföld. A vízpartok és a víz felett sok a fény, de párás a levegő. A vízparton szinte mindig fúj a szél a víz és a szárazföld közti hőmérséklet-különbség miatt.

A vízpart növényzete

A vízpartokon nemcsak nádast találhatunk. Több olyan fa és cserje is létezik, melyek szeretik a vizenyős talajokat. Fás száruk egy része szinte mindig víz alatt van. Legismertebb ilyen fánk a fűzfa.