A párolgás és forrás jelensége
A párolgás és a forrás olyan halmazállapot-változás, amely során a folyékony anyagból légnemű lesz. A folyadék részecskéi különböző sebességgel mozognak az anyagban. Amikor párolog a folyadék, akkor a felszínhez közel kerülő részecskék „elrepülnek”. Ennél sokkal intenzívebb és látványosabb a forrás.
A forrás olyan halmazállapot-változás, melynek során nemcsak a folyadék felszínén, hanem annak belsejében is van gőzképződés.
Forrás vagy párolgás?
Ugyan párolgáskor és forráskor is a folyékony anyagból légnemű lesz, mégis van egy nagy különbség a két jelenség között. Párolgáskor csak a folyadék felszínén lévő részecskék távoznak, míg forráskor a folyadék belsejéből is.
Forrás és párolgás
A párolgást megfigyelhetjük otthon is. Amikor a kimosott ruhát kiteregetjük, egy idő után megszárad. Ez azt jelenti, hogy a rajta lévő víz elpárolgott, vagyis vízgőzzé vált. Ha egy pár csepp kölnit a kezedre cseppentesz, rövid időn belül érezni fogod az illatát, nemsokára pedig eltűnik a kezedről. Ez is párolgás. A folyadékok annál gyorsabban párolognak, minél magasabb a hőmérsékletük, nagyobb a párolgási felületük és minél kevesebb gőz van a felületül közelében.
A konyhában pedig a forrást figyelheted meg nagyon egyszerűen. Ha vizet forralsz, láthatod, milyen sok kis buborék, vagyis gőz keletkezik a víz belsejében, amik nagy erővel törekednek felfelé. A vízgőzt is láthatod, ahogy felfelé száll az edényből. A víz folyadékrészecskéi tehát légneművé váltak.
A forráspont
Ahogyan az anyagoknak van olvadáspontjuk, ugyanúgy forráspontjuk is van.
Párolgáspontjuk nincsen, mert a folyadékok minden hőmérsékleten párolognak, csupán eltérő mértékben.
Azt a hőmérsékletet, amelyen a folyadék forrni kezd, vagyis az anyag belsejében is megkezdődik a gőzképződés, forráspontnak nevezzük.
Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű folyékony anyag elforralásakor mennyivel nő a test belső energiája, forráshőnek nevezzük.
A forráshő
Ahogyan létezik olvadáshő, van forráshő is. Ez azonban minden folyadéknál más.