A olvadás jelensége

A hó olvadása A különböző halmazállapot-változásokat már te is számtalanszor megfigyelhetted a természetben, vagy egyéb helyeken. Ez a változás, csakúgy, mint a hőtágulás, a hőmérséklet megváltozásának a következménye. Ez azonban sokkal látványosabb, mint a térfogat-növekedés.
Amikor egy szilárd testből folyadék lesz, olvadásról beszélünk.

Azt a jelenséget, amikor a szilárd anyag folyékonnyá válik, olvadásnak nevezzük.

Az olvadás megfigyelése

Az olvadás jelenségét már sokszor láthattad. Amikor tavasszal elolvad a hó, az ereszről lógó jégcsapról csöpög a víz, amikor a melegben elolvad a fagyi, vagy a felépített hóember lassan összeroskad, és végül teljesen eltűnik.

Az olvadó fém

Az olvadáspont

Az olvadás minden anyagnál egy meghatározott hőmérsékleten megy végbe. A különféle anyagoknál ez a hőmérséklet eltérő. A jég például 0 °C-n olvad el és lesz belőle víz.

Azt a hőmérsékletet, amelyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük.

Az olvadáshő

Olvadáskor az anyag hőmérséklete nem változik, belső energiája azonban nő. A különféle anyagoknál, ugyanakkora térfogat mellett, eltérő a belsőenergia-növekedés az olvadáskor.

Azt a mennyiséget, amely megmutatja, hogy 1 kg tömegű szilárd anyag megolvadásakor mennyivel nő a test belső energiája, olvadáshőnek nevezzük.