Európa a földgömbön

Európa teljes területe az északi félgömbön található. Többi kontinens közül Ázsia és Afrika van hozzá a legközelebb. Nyugaton az Atlanti-óceán hullámzik a partjainál. Kicsi, de igen sokszínű terület.

Kontinens az Északi félgömbön.

Európa és Ázsia kapcsolata

A hatalmas Ázsiához képest a térképen nézve Európa olyan, mintha csak egy félszigete lenne a Föld legnagyobb kontinensének. Gyakran valóban Eurázsiaként emlegetik, egybe véve a két kontinenst, mégis érdemes külön tárgyalni őket.

Európa és Ázsia közös neve. Helyenként egy kontinensként tartják számon őket.

Európa az északi félgömbön

Kontinensünk a Ráktérítőtől északra helyezkedik el, az északi sarkkör azonban áthalad rajta. A nulladik hosszúsági kör Nyugat-Európán halad keresztül, de a földrész nagy része a keleti féltekén található.

Európa részei

Európa területe több részre osztható, az égtájak szerint nevezték el a különböző területeket. Nyugat-Európa értelemszerűen a kontinens nyugati részét jelöli. Dél-Európa a Földközi-tenger országait. Észak-Európa a Skandináv-félszigetet és a környező országokat. Közép-Európa a kontinens szívét, Kelet-Európa pedig a Kárpátok vonulatától keletre található területeket, országokat.

Európa részei

Magyarország helye Európában

Magyarország Európa közepén található, a Kárpátok védelmében, Közép-Európában.

Európát határoló tájak

Európa természetes határai a következők: nyugaton az Atlanti-óceán. Délen a Földközi-tenger, a Gibraltári-szorossal. Keleten a Fekete-tenger a Boszporusszal és a Dardanellákkal, amelyek a Földközi- és a Fekete-tenger szorosai, köztük a Márvány-tengerrel. A Fekete-tengertől keletre húzódik a Kaukázus hegyvonulata, mely a Kaszpi-tenger partjáig magasodik. A Kaszpi-tengerben ömlik az Urál folyó, amely az Urál-hegységből ered. Ez a folyó és hegység választja el Európát Ázsiától. A kontinens északi partjait a hideg Jeges-tenger mossa.

Európát határoló tájak

Európa határai

Európa a kis kontinensek közé tartozik, csupán 10 millió km². Legészakabbi pontja a Skandináv-félszigeten található, túl az északi sarkkörön, a Jeges-tenger partján. Legdélebbi pontja Kréta szigete, amely a Földközi-tengerben található, nem messze Afrika partjaitól. Legnyugatabbi pontja a nyugati féltekén fekszik, Izland szigetén, amely Földünk egyik legkülönlegesebb szigetországa. Legkeletebbi pontja az Urál-hegység, amelynek vonulata majdnem pontosan észak-déli irányú.

Szomszédos és távoli kontinensek

Legközelebb hozzánk Ázsia van, az Urál-hegység vonulatán túl már Ázsiában vagyunk. Afrika sincs messze, a Földközi-tenger túlsó partján. A Gibraltári-szorosnál van a legközelebb, csak pár kilométer. Amerika már jóval messzebb található, több ezer kilométerre. A tőlünk legtávolabbi kontinensek Ausztrália és az Antarktisz.

Európa és a többi kontinens

Európánál csak Ausztrália kisebb, amely a környező szigetvilággal együtt 9 millió km². Az Antarktisz majdnem a másfélszerese, 14 millió km². Afrika pontosan a háromszorosa, 30 millió km², Amerika 42 millió km², Ázsia pedig 44 millió km².

Európa helye az éghajlati övezetességben

Európa szinte teljes egészében az északi mérsékelt éghajlati övezetbe tarozik. Csak a legészakabbi vidékek képeznek kivétel, az Északi sarkkör menté. Itt a hideg övezet zord időjárása határozza meg a táj képét.

Európa helye az éghajlati övezetességben

Európát északon határoló hideg tenger.

Ázsiát és Európát elválasztó tengerszoros a Fekete-tenger délnyugati végében.

Ázsiát és Európát elválasztó tengerszoros a Földközi-tenger keleti végében.

A Fekete-tenger Európa és Ázsia határán helyezkedik el.

Európa és Afrika között található tenger.

Európát és Afrikát elválasztó, valamint a Földközi-tengert és az Atlanti-óceánt összekötő szoros.

A Kaszpi-tenger Európa és Ázsia határán fekszik.

A Kaukázus magashegység, mely a Fekete- és a Kaszpi-tenger között húzódik.

Észak-déli irányban húzódó hegység, Európa és Ázsia határvonalát jelenti.