A kontinentális éghajlat jellemzői

Az Atlanti-óceántól kelet felé távolodva a kontinentális éghajlatú tájakra jutunk. Az évi közepes hőingás egyre nagyobb. A nyár meleg, a tél hideg. A csapadék kevesebb, mint az óceáni területeken. A csapadék nagy része nyár elején esik, az évszak többi része viszont meleg és száraz. Gyakoriak az aszályok, főleg keleten, amikor hetekig egy csepp eső sem esik. A kontinentális éghajlaton belül azonban nagy eltérések vannak.
A folyók vízjárása ingadozó. Főleg tavasz végén és nyár elején magas a vízállás. Minél keletebbre haladunk, annál nagyobb a folyók vizének szintkülönbsége a különböző évszakokban.

A tengerektől távolabb kialakult éghajlat. Kevesebb a csapadék, melegebb a nyár, hidegebb a tél, nagyobb a hőingadozás, mint az óceáni területeken.

A nedves és a száraz kontinentális éghajlat

Európa középső felére a nedves kontinentális éghajlat a jellemző. Az óceán mérséklő hatása itt még érződik, ezért a nyár nem annyira forró, a tél sem túlzottan hideg. A csapadék mennyiség több mint a keletebbre fekvő területeken. Kelet-Európában már nem befolyásolják az éghajlatot az óceán felől érkező légtömegek. A nyár nagy része forró, a tél nagyon hideg, a csapadék kevés. Ez a száraz kontinentális éghajlat területe.

A kontinentális éghajlat azon változata, amely a tengerekhez közelebb eső vidékeken alakult ki. Itt több a csapadék, és kevésbé szélsőséges a nyár és a tél, mint a száraz kontinentális terülteken.

Kontinentális éghajlatú területek

A kontinentális éghajlat Németország területén egyre erősödik, kelet felé haladva a kelet-európai-síkságon már egyértelműen száraz kontinentális az éghajlat. Hazánk éghajlata még nedves kontinentális, de a tőlünk keletebbre fekvő vidékek egyre szárazabbak.

A szárazföldek belsejében kialakult éghajlat, melyre a kevés csapadék, a forró nyár és a hideg tél, valamint a nagy hőingadozás jellemző.

A kontinentális vidékek élővilága

A nedvesebb területeken a lombhullató erdő a jellemző tölgyesekkel, bükkösökkel. Az erdőket rétek szakítják meg, amelyek kelet felé haladva egyre nagyobb kiterjedésűek és egyre szárazabbak. Ez a füves sztyepp, ahol a kevés csapadékon is megélő növények nőnek. Állatviláguk változatos.

Virágos rét

Szarvasmarhák a legelőn