A testet érő erőhatások
A körülöttünk lévő testekre, de mi magunkra is a legtöbbször egyszerre több erő is hat. Ezeknek mértéke és iránya különböző lehet, így az erők együttes hatása dönti el, hogy a test merre mozdul, vagy éppen mozdulatlan marad.
A Föld tömegvonzásából adódó erő.
A test által a felfüggesztésre vagy alátámasztásra kifejtett erőhatás jellemzőjét súlynak nevezzük. Támadáspontja az érintkező felületek középpontjában van, iránya a Föld középpontja felé mutat.
Az alátámasztás vagy felfüggesztés által a testre gyakorolt erőhatás jellemzőjét tartóerőnek nevezzük. Támadáspontja az érintkező felületek középpontjában van, iránya függőlegesen felfelé mutat.
Mikor van egyensúlyban egy test?
Amikor a test egyensúlyban van, az azt jelenti, hogy az adott pillanatban rá ható erők mértéke és iránya kiegyenlítik egymást. Ilyenkor a test mozgásállapota nem változik egészen addig, amíg a rá ható erők közül valamelyik mértéke vagy iránya meg nem változik.
Mit tesz az egyensúlyban lévő test
Az egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban van, tehát mozdulatlan, vagy egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Földünkön ez utóbbi nem lehetséges, mert a gravitációs erő minden testre hat, kivétel nélkül.
Mikor egyenlíti ki egymást két erőhatás?
Ha egy kiskocsit két rugós erőmérővel ellentétes irányba húzol azonos erővel, akkor a kiskocsi nem fog megmozdulni, vagyis nyugalomban marad. Az erőmérőkön ellenőrizheted, hogy ehhez egyenlő nagyságú erőre van szükség.
Két erőhatás tehát akkor egyenlíti ki egymást, ha ugyanazt a testet érik, egyenlő nagyságúak, egy egyenes mentén hatnak, de ellentétes irányúak.
Mi történik, ha az erőhatások nem egyenlítik ki egymást?
Ha az erőhatások nem egyenlítik ki egymást, a test mozgásállapota meg fog változni.
Ha a kiskocsit két rugós erőmérővel nem egyforma erővel húzzuk ellentétes irányba, a kiskocsi egyre gyorsuló sebességgel fog mozogni a nagyobb erő irányába.
Milyen erők hatnak egy testre?
A Földünkön lévő összes testre hat bolygónk gravitációs ereje. Emellett minden testnek van súlya, mely erő iránya a Föld középpontja felé mutat. A testeknek a legtöbbször van valamilyen alátámasztása, vagy felfüggesztése, amely tartóereje ellentétes irányba hat a gravitációs erővel és a súllyal. Ezek mellett még sokszor más erők is hatással vannak a testekre.
A harmadik mozgástörvény
A harmadik mozgástörvénnyel Newton azt szögezte le, hogy a kölcsönhatásban lévő testek oda-vissza hatnak egymásra, vagyis az egymásra ható erők azonos nagyságúak, de irányuk pont ellentétes egymással. Vagyis ha az egyik mondjuk jobbra nyomja a másikat, az balra nyomja az előzőt.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
