Testek kölcsönhatása

Amikor egy test érintkezik egy másikkal, mindkettő hatással van a másikra. Amikor nekiütközöl valakinek, nemcsak a te mozgásod változik meg, hanem a másiké is. Ha korcsolyázni mentek, és álló helyzetben valakit meglöksz, te az ellenkező irányba fogsz elindulni, mint ő.

Kölcsönös erőhatás

Az erőhatás sosem egyoldalú. Mindig kölcsönös, bármelyik test is indította el a folyamatot.

Erőhatások kötélhúzás közben

Az erő és az ellenerő

Ha két rugós erőmérőt összekapcsolsz, és ellentétes irányba húzod őket, a köztük fellépő erő nagysága azonos lesz – ahogyan az erőmérő skáláján leolvashatod – az irányuk viszont éppen ellentétes. Ennek az a látható következménye, hogy ellentétes irányba mozdulnak el.

Ha egy testet egyszerre érő erőhatások kiegyenlítik egymást, a test egyensúlyban van.

Erő és ellenerő

Hatás-ellenhatás törvénye

Két test kölcsönhatásakor az erő és az ellenerő egyenlő nagyságú, ellentétes irányú, egyik erő az egyik, másik erő a másik testre hat.

A rugós erőmérő és a függő test hatása

Amikor a rugós erőmérőre ráakasztanak egy testet, az erőmérő és a test kölcsönhatásba lépnek egymással. Ekkor az erő a test súlya lesz, az ellenerő pedig az erőmérő rugalmas ereje. A két erő nagysága azonos, irányuk viszont ellentétes. A test súlya lefelé hat, a rugalmas erő pedig felfelé. A test súlya az erőmérőre hat, a rugalmas erő pedig a testre.

Mi történik, ha a felfújt léggömböt eleresztjük?

Amikor egy léggömböt felfújunk majd eleresztjük, a benne lévő levegő nagy erővel igyekszik kifelé, a léggömb pedig elkezd röpködni a levegőben. Ilyenkor a kifelé süvítő levegővel ellentétes irányba mozdul el a léggömb. A kiáramló levegő tehát erőhatást fejt ki a léggömbre, és a léggömb is erőhatást fejt ki a benne lévő levegőre.

Eleresztett lufi

A rakéta működése

A rakéta kilövésekor is a hatás-ellenhatás törvényszerűségét használják fel. Amikor a rakétából nagy sebességgel kiáramlik a benne lévő gáz, kölcsönhatás lép fel a gáz és a rakéta között. A rakéta által kifejtett erő gyorsítja a gáz áramlását, a gáz pedig a rakétát.

Első űrhajósunk

Hazánk legelső űrhajósa Farkas Bertalan, aki 1980-ban részt vett egy űrutazáson. 8 napot töltött az űrben egy űrállomáson, a Szaljut-6-on, ahol többi társával együtt kutatásokat végzett.

Az első magyar, aki űrutazáson vett részt.

Farkas Bertalan