A nem megújuló energiahordozók
A nem megújuló energiahordozóink, a szén, a kőolaj a földgáz több millió év alatt jöttek létre a föltörténet során. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy már nincsenek túl nagy készletek a föld alatt, és az elkövetkezendő pár tíz-száz év alatt nem fog újra termelődni egyik sem. Napjainkban a világon a kőolajból használunk a legtöbbet az összes energiaforrás közül. Energiatermelésünk egyharmada a kőolajból származik. Ezt követi a szén, majd a földgáz.
A gyakorlatilag korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre álló energiaforrások. Ilyen a napenergia, a szél és a víz.
Olyan energiahordozók, melyek nem állnak korlátlanul a rendelkezésünkre.
A fosszília
Földtörténet régebbi időszakai során elpusztult és megkövesedett növényi és állati eredetű anyagokat nevezzük fosszíliáknak. Ilyen fosszília a szén, különböző formái és a kőolaj.
A szén
A fosszilis energiahordozók értékét az jelzi, hogy mekkora a fűtőértékük. A fűtőérték egy olyan mennyiség, amely megmutatja, hogy bizonyos mennyiségű energiahordozó elégetésével mennyi energiát termel. A szenek közül a legrégebbieknek van a legnagyobb fűtőértékük, ilyen a feketekőszén. A barnakőszén valamivel fiatalabb, fűtőértéke is kevesebb. A szenek közül a lignitnek a legcsekélyebb a fűtőértéke.
A kőolaj
A benzin
A kőolajat sokoldalúan hasznosítjuk. Fontos energiahordozó, de míg a szénből szinte csak villamos energiát állítunk elő és a kohókat fűtjük, addig a kőolaj a vegyipar több ágaztában is jelentős, például a műanyag-gyártásban. (A vegyiparban egyébként a szén is szerepet kap, de kisebb hányadban.) A kőolaj egyik legfontosabb hasznosítási területe a közlekedés. Nagy mennyiségű üzemanyagot állítanak elő belőle.
A földgáz
A földgáz általában a kőolajjal együtt kerül a felszínre. Sokkal kisebb a jelentősége, de a lakossági fűtésben és a hőerőművekben számottevő mennyiséget használnak el belőle.
A hőfelhasználás negatív következményei
A fosszilis energiahordozókból elégetésükkel nyernek energiát. A gond az, hogy e folyamat következtében nagy mennyiségű káros anyag kerül a légkörbe. A légköri felmelegedés, vagyis az üvegházhatás elsősorban nekik köszönhető. Olyan mértékű ez a szennyezés, hogy félő, nemsokára visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, és helyrehozhatatlan károkat okoz az egész Földön.
A nukleáris energia
Az atomerőművekből a légkörbe semmilyen szennyező anyag nem kerül ki, ezért sokan a legtisztább energiaforrásnak tartják, ráadásul kis mennyiségű anyag felhasználásával sok villamos energiát képesek előállítani. A kép azonban nem ilyen rózsás. Az atomerőművekben olyan sugárzó, más néven radioaktív anyagok gyűlnek fel, amelyek a természetbe kijutva erősen károsítják az élő szervezetet, ráadásul szennyező erejük az évek multával alig csökken.
Olyan erőmű, ahol radioaktív tartalmú anyagokból villamos energiát állítanak elő.
A nukleáris energia veszélyei
A csernobili nukleáris katasztrófa több ezer áldozatának nagy része a radioaktív sugárzás miatt halt meg, gyorsan lezajló, rákos megbetegedésekben. Emellett genetikai módosulásokat, torzulásokat okozott. Ez azt jelenti, hogy a sugárfertőzött ember, ha nem hal meg, és gyermekei lesznek, előfordulhat, hogy a csecsemő nem lesz egészséges, valamilyen genetikai hibával születik. Ez igaz az állatokra és a növényekre is. Például több, kétfejű borjú is született már, részben a sugárfertőzés következtében.
Az atomerőmű által előállított energia. Az atomerőmű a radioaktív anyagok, főleg uránérc feldolgozásával nyert energia villamos árammá alakítását végzi.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
