Az Északi-középhegység ásványkincsei
Az Északi-középhegység vidéke ásványkincsekben gazdag. A Mátrában rézérc található, déli lábánál pedig lignit, a medencékben barnakőszenet rejtenek a kőzetrétegek. A Borsodi- és a Nógrádi-medence szene gyenge minőségű, a fűtőértéke nem túl nagy, kitermelése költséges, ezért nem számottevő az energiaipar számára.
A vasérc értékes fém, melyből acélt állítanak elő.
Az Északi-középhegység bányászata
Korábban az Északi-középhegységben is sokkal élénkebb bányászat folyt, mint ma, akárcsak a Mecsekben, vagy a Dunántúli-középhegységben. A vaskohászat itt alakult ki, még a XIX. században. A XX. század második felében több bánya is megnyílt, mára azonban nagy részük bezárt, így a munkanélküliség némely vidékeken ma is aggasztó. A korábbi bányákból csak kevés működik ma, leginkább a lignitet bányásszák Visontán és Bükkábrányban. A lignitet csakúgy, mint a barnakőszenet a hőerőművekben elégetik, így nyernek belőle energiát, amellyel villamos áramot állítanak elő.
Kohászat, gépgyártás, energiaipar, vegyipar
A nehézipar főként a külföldről behozott alapanyagokat dolgozza fel. A kőolajat és földgázt pl. a kazincbarcikai vegyi művek dolgozzák fel, elsősorban műanyagot állítanak elő belőle. Több üzemben is az acélból készült termékek gyártásával foglalkoznak.
Az ipar fontos ágazata. Többféle gépet gyártó üzem létezik a hajógyáraktól az egészen finom műszerekig.
Acélgyártás
Az acélt a vasércből készítik. A kibányászott vasércből magas hő mellett kiolvasztják a nyersvasat. A kohót legtöbbször szénnel fűtik. A nyersvasból az acélfinomítóban, rengeteg elektromos energia felhasználásával acélt hoznak létre. Az acél csakúgy, mint az alumínium, sokféle gép, és egyéb termék alapanyaga.
Vasércből előállított anyag, a gépgyártás fontos alapanyaga.
Az Északi-középhegység medencéinek mezőgazdasága
Az Eszaki-középhegység medencéiben, a naposabb területeken szőlőt, gyümölcsöt és burgonyát termesztenek. A burgonya a hűvösebb, csapadékosabb, gyengébb talajokon is jól terem, a szőlőnek és a gyümölcsöknek azonban sok napfényre van szükségük, ezért inkább a déli oldalakra ültették őket.