Rugóerő

A rugóerő, vagy rugalmas erő ahogyan a nevéből is látjuk, a rugóknál figyelhető meg a legjobban. Amikor erőhatást fejtünk ki egy rugóra - mondjuk összenyomjuk -, akkor a rugó alakja megváltozik. Ha ez az erőhatás megszűnik, a rugó visszaáll eredeti állapotába. Ugyanez történik, ha egy súlyt akasztunk rá. Minél nehezebb a tárgy amit ráakasztunk, annál jobban megnyúlik a rugó. Ezt a tulajdonságát használjuk fel a rugós erőmérőnél, mellyel különböző erők nagyságát tudjuk mérni.

Izomerő

A legtöbb állatnak vannak izmai, és természetesen nekünk, embereknek is. Életünk minden tevékenységéhez szükségünk van az izmok munkájára, az izomerőre. A szívünkben lévő izomcsoport, mely a vért pumpálja megállás nélkül a testünkben, éjjel-nappal dolgozik, sosem áll meg. Ha megáll, meghalunk. A karunk és a lábunk izmait már ritkábban használjuk, de nélkülük mozogni sem tudnánk. Az izomerő tehát nagyon fontos.

Az izomerő az élő szervezetben lévő szövetek, az izom rostjainak munkájából születő erő.

Az izomerő

Lóerő

A ló már évszázadok óta egyik legfontosabb igásállatunk. Az igásállatok a szállításban segítenek az embernek, a szekerek és más eszközök elhúzásában. Biztos láttál már lovas kocsit, melyet egy, esetleg több ló húzott. A ló izomerejét hasznosítják így, amit lóerőnek is nevezünk, és fizikai mértékegység lett belőle. Az autók teljesítményét is lóerőben adják meg

A munkavégzés teljesítményének egysége. Egy lóerő 75 kg tömegű test egy másodperc alatt egy méter magasságba való emelésének felel meg.

Nemcsak a lónak van "lóereje"!

Súrlódási erő

Ha a földön el kell húznod egy nehéz ládát, nehezen megy. Nemcsak azért, mert a ládának nagy a tömege, sok minden van benne, hanem azért is, mert a láda érintkezik a talajjal, amely gátolja a láda mozgását, vagyis súrlódás lép fel a láda alja és a talaj között. Ez megnehezíti a mozgatását, ugyanis a súrlódási erő ellenkező irányba hat, mint amerre te tolni, vagy húzni akarod.

A súrlódáskor, vagyis két test egymáson való elmozdulásakor tapasztalható erő. Jele: Fsúrl.

A súrlódás

Elektromos erő

Az elektromosság körbevesz minket, mindenhol jelen van. Nem látjuk, de a különböző jelenségekből tapasztalhatjuk erejét.

Mágneses erő

A mágnesesség szintén láthatatlan erő. Igaz, kisebb mértékben van jelen, mint az elektromos erő, és nem is hat minden tárgyra, de már sokszor sikerült bebizonyítani, tapasztalni, sőt hasznosítani ezt az erőt. Gondolj az iránytűre, de ennél sokkal fontosabb berendezéseknél is alkalmazzák.

Erőtér

Az elektromos mező méretét, elhelyezkedését nem látjuk. Ugyanúgy láthatatlan a mágnesek körül lévő mágneses mező, de a Föld gravitációs mezőjét sem látjuk, mégis állandóan tapasztaljuk a jelenlétét. Ezeknek az erőknek tehát erőterük van, melyen belül hatással vannak más tárgyakra.

Az anyag fontos fizikai tulajdonsága, amely azonban nem látható, nem tapintható, de hatnak a benne lévő testekre. Ilyen a gravitáció, a mágneses, és az elektromos erőtér.

Térerő

Bizonyára már hallottad vagy tapasztaltad, hogy a mobiltelefonnal nem lehetett telefonálni, mert az adott helyen nem volt térerő, vagyis a telefon nem működött. A térerő egy fizikai (azon belül is elektromágneses) egység. Az elektromágnesesség azt jelenti, hogy az elektromos és a mágneses erők kölcsönhatásba lépnek egymással. A térerő az elektromágneses tér jellemző egysége.

A térerő az elektromágneses tér jellemző egysége. Az elektromos térerő a térben lévő töltésekre ható erő, a mágneses térerő az egységnyi mágneses töltésre ható erő.