Hazánk éghajlata
Magyarország Közép-Európában fekszik, a kontinens szívében. Hazánk éghajlata kontinentális, pontosabban nedves kontinentális. Az Atlanti-óceán hatása csak kevéssé érződik. A Kárpát-medence központjában fekszik, minden oldalról hegyek veszik körül.
Hazánk éghajlatának jellemzői
Éghajlatunkra jellemző a meleg nyár, a nem túl hideg tél. A tavasz és az ősz is viszonylag jól elkülönül a nyártól és a téltől. A tavasz vége és a nyár elejd a legcsapadékosabb. A nyár többi része meleg, száraz, ahogyan az ősz eleje is. Télen gyakran esik a hó. Az uralkodó szélirány a nyugati, északnyugati.
Milyen az éghajlat tőlünk keletebbre?
A Kárpátok vonulatától keletre sokkal szélsőségesebb az időjárás. A nyár forró és jóval szárazabb, a tél hideg a Szibéria felől érkező erős, zord szél miatt. Az évi csapadékmennyiség kevesebb, a napsütéses órák száma viszont több.
Hazánk éghajlatát alakító, módosító tényezők
Hazánk éghajlatát alapvetően meghatározza az, hogy minden irányból több ezer méter magas hegyek veszik körül. Ezek a vonulatok gyengítik, tompítják a különböző vidékekről érkező hatásokat. Kevesebb a csapadék, mint azt az óceántól való távolság indokolná. A Kárpátok a kontinens belsejéből érkező szélsőséges hatásoktól véd minket.
A szél fújási iránya, mely az év nagy részében azonos irányból történik a különböző területeken.
Földünkön, bolygónk mozgásából következően az uralkodó szelek a nyugatias, vagyis a nyugati irányból fújó szelek.
Alföldek és hegyvidékek hazánkban
Bár hazánkban nincsenek nagy szintkülönbségek, mégis eltérőek a hőmérsékleti és csapadékviszonyok az országon belül is. A hegyvidéki területeken hűvösebb a nyár, hidegebb a tél, több a csapadék, mint az alföldi területeken. Bár nem jelentősen, de az óceántól való távolságból adódó eltéréseket is érzékelhetjük. Keleten nemcsak azért esik kevesebb eső, mert alföldön vagyunk, hanem azért is, mert távolabb fekszik az Atlanti-óceántól. Hazánk délnyugati részén, ha gyengén is, de érezhető a mediterrán hatás.