Európa a mérsékelt éghajlati övezetben

Európa az északi félgömbön helyezkedik el az északi szélesség 35. és 72. foka között. Szinte az egész kontinens a mérsékelt éghajlati övezetbe tarozik, kivéve a legészakabbi területeket, amelyek a hideg övezetbe nyúlnak át.

Európa éghajlati övei

Bár a kontinens nagy részbe a mérsékelt övezetbe tartozik, nagyon különböző az éghajlat Európa különböző pontjain. A napfény és a csapadék mennyisége, a domborzat, és ebből adódóan az élővilág nagyon változatos.

Európa éghajlati övei

Európa éghajlatát alakító tényezők

Európa éghajlatát meghatározza, hogy nagyjából félúton van az Egyenlítő és az Északi-sark között. A kontinensünktől nyugatra található Atlanti-óceán alapvetően befolyásolja éghajlatunkat, ami az óceán partján a leginkább érzékelhető. Hatása kelet felé haladva egyre gyengül. Európát a nyugatias szelek uralják, amely az Atlanti-óceán felől fúj, és ltalában sok csapadékot szállít a szárazföld felé. A Golf-áramlás (más nevén az Észak-Atlanti-áramlás) meleg vize szintén hatással van az éghajlatra. Ennek köszönheti kontinensünk nyugati része a viszonylag enyhe telet és a kellemesen meleg nyarat.

Az Atlanti-óceán északi részén található meleg tengeráramlás, amely Európa nyugati partvidékének éghajlatát befolyásolja.

Hazánk uralkodó szele, vagyis az év nagy részében uralkodó szélirány.

Az európai éghajlat elemeinek eltérései

Mivel a nyugati szél az Atlanti-óceán felől fúl, ezért az óceán hatása nyugaton a legerősebb. Kelet felé, a kontinens belseje felé ez a hatás fokozatosan csökken, vagyis nyugatról keletre változik az éghajlat, egyre kevesebb a csapadék. Emellett az egész Földre vonatkozó észak-déli eltérések is érzékelhető. A hőmérséklet délről északra, vagyis távolodva az Egyenlítőtől, folyamatosan csökken.