Az egyenlítőtől való távolság szerepe az éghajlatban
Az Föld különböző pontjainak éghajlatát alapvetően az határozza meg, hogy milyen messze vannak az Egyenlítőtől. Ez ugyanis megadja, hogy mekkora szöget zárnak be a napsugarak a felszínnel. Ez a szög minél nagyobb, annál több napsugár éri a felszínt, tehát annál jobban melegíti a talajt. A legtöbb fény az Egyenlítőktől a térítőkig terjedő vidékeket érik, ezért Földünkön itt van a legmelegebb. Ettől északra és délre csökken a napsugarak beesési szöge, ezért a talajt sem melegíti fel annyira. A sarkkörökön és azoktól a sarkok felé haladva egyre nagyobb a hideg, mert a napsugarak nagyon kis szöget zárnak be a felszínnel.
Az óceántól való távolság szerepe az éghajlatban
Földünk felszínét szárazulatok és tengerek teszik változatossá. A tengerek és óceánok hatása az éghajlatra igen erős. Az óceánok közelében kisebb a hőmérséklet ingadozása. Az óceánoktól távolodva egyre szélsőségesebb lesz a területek éghajlata. A nyár egyre melegebbé, a tél egyre hidegebbé válik, vagyis nő az évi közepes hőingás, a csapadék mennyisége csökken.
A tengerszint feletti magasság szerepe az éghajlatban
Nagymértékben befolyásolja egy terület éghajlatát a tengerszint feletti magassága is. Minél magasabban fekszik a vidék, a hőmérséklet annál alacsonyabb. A hegyvidékeken mindig hűvösebb van, mint a környezetükben lévő alföldeken. Legtöbbször a csapadék is több, mert a hegyek felemelkedésre késztetik a légtömegeket, melyek a magasban lehűlnek és kiejtik a bennük lévő csapadékot.
Az éghajlat szerepe a domborzati viszonyokban
Az hegyek árnyékában meghúzódó, alacsonyabban fekvő területeknél egyáltalán nem mindegy, hogy a hegynek melyik oldalán vannak. Ha a páradús levegő abból az irányból érkezik a hegységhez, amelyik oldalon az alföld is elterül, akkor sok csapadékot kap a vidék, viszont ha a másik oldalon, akkor sokkal kevesebbet. A száraz vidékek gyakran úgy alakulnak ki, hogy a hegységek szélárnyékos oldalára nem érkeznek páradús légtömegek, mert a felhők már kiejtették csapadékukat a hegy másik oldalán.
A hegyvidékek szerepe a trópusi Afrikában
A forró Afrikában felüdülést jelent a hegyvidékek hűvösebb, enyhébb éghajlata. A földeket nagy magasságokban is művelik, hiszen itt viszonylag meleg van 1000-2000 méter magasban és a csapadék is több mint az alacsonyabb területeken. Azokon a településeken is kellemesebb az időjárás, amelyek a hegyoldalakon épültek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
