Az lombkoronaszint
Az erdőkben azonban nemcsak fák élnek. Több szintje is van, és mindegyik szintet más-más élőlények lakják. A legfelső szintet lombkoronaszintnek nevezzük. A nagyobb fák akár 30-40 méteres magasságig is megnőhetnek, de az esőredők fái az Egyenlítőnél ötven méter fölé is emelkedhetnek. Hazánk leghatalmasabb fája a tölgyfa.
Az erdő legmagasabban lévő szintje, ahol a fák lombja található.
Tölgyfa
A tölgyfa lombhullató. Hazánkban az egyik legelterjedtebb fa. A melegebb, alacsonyabb vidékeken érzi jól magát. Kedveli a napfényt. Törzse zömök, kérge barnásszürke, repedezett. Koronája terebélyes, a levelek ritkásan nőnek az ágain, a fák is távol nőnek egymástól, ezért a tölgyerdőt napfény járja át. Sok fénysugár a talajig is lejut, ezért aljnövényzete igen gazdag. Kétféle virágja van: porzós és termős. A porzós virágok pora termékenyíti meg a termőt, ebből lesz a termés, melyben ott a mag, amiből új növény fejlődhet, ha a talajba jut. A termős és a porzós virágzat tehát ugyanazon a fán található, ezért a tölgy egylaki növény. A tölgyfa termését makknak hívjuk, amely az itt élő vaddisznók kedvenc eledele. Többféle tölgy is létezik. Nálunk a legelterjedtebb a kocsányos, a kocsánytalan és a csertölgy.
Bükkfa
Másik gyakori lombhullató fánk a bükkfa. A magasabb hegyoldalak hűvösebb lejtőit kedveli. Több csapadékot igényel, mint a tölgy. Egylaki növény. Lombkoronája sokkal zártabb, sűrűbb, ezért a bükkösökben félhomály dereng. Aljnövényzete ritkásabb, csak az árnyékot kedvelő növények élnek meg itt.
Fenyő
A hűvös magashegységek fája a fenyő. Hazánkban csak kis területen találhatók természetes állapotukban. Több területen is ültetnek nálunk fenyőt, de igazi otthonuk a hűvös, csapadékos hegyoldal. Örökzöldek, tűleveleik egész évben zöldellenek az erdőkben, de a kertekben is. Nagyon kellemes, megnyugtató illatuk van. Törzsükből érdekes folyadék, gyanta folyik ki, mely ragadós, aranyszínű. Tartósítja, ellenállóbbá teszi a fát. A több ezer éves gyantából lesz a borostyánkő, ami értékes féldrágakő.
Hazánk egyik leggyakoribb fenyője az erdeifenyő. Vékony, tápanyagban szegény talajon is megél. 15-20 méter magasra nő meg, kérge rozsdabarna. Egylaki növény. Termős virágzatát tobozvirágzatnak nevezzük, ezt termékenyítik meg a porzós virágok virágpora. Biztosan láttál már fenyőfát, melynek ágairól több toboz is lógott.
A fenyők törzsének nyúlós, ragacsos váladéka, mely ellenállóbbá teszi a fát.