Hogyan töltik ki a teret a gázok?
A minket körülvevő anyagok háromféle halmazállapotban lehetnek: szilárd, cseppfolyós, vagy légnemű. Az anyagok részecskéi mindegyik halmazállapotban másképp viselkednek.
Biztosan pumpáltál már biciklikereket. Levegőt kell fújni a gumiba, hogy kemény legyen. A kerék gumijában már egyébként is volt levegő, de még fér bele. Ebből arra következtethetünk, hogy a levegő részecskéi nem töltik ki hézagmentesen a teret, hanem van még hely több részecskének is.
Az illatok és szagok
Ha légfrissítőt fújsz a szobába, a túlsó végén csak egy kis idő után érzed az illatát, viszont az egész szobában szétterjed. Ez azt mutatja, hogy a gázok részecskéi folyamatosan és gyorsan mozognak és keverednek egymással.
A részecskék minden anyagot és testet felépítő, szabad szemmel nem látható elemek, amelyek meghatározzák az anyag tulajdonságait.
A gázrészecskék mozgása
A gázok részecskéi megállás nélkül mozognak, rendezetlenül nyüzsögnek. Folyamatosan egymásba, vagy a tároló edény falába ütköznek, majd tovább száguldanak. Két ütközés közben egyenes vonalban, állandó sebességgel mozognak a következő ütközésig. Ekkor megváltozik a mozgásuk iránya. A gázok részecskéiről tehát azt mondjuk, hogy rendezetlenül mozognak.
A gázok részecskéi folyamatosan mozognak és ütköznek, az ütközések között pedig egyenes vonalban, egyenletes sebességgel mozognak. Ezt a jelenséget rendezetlen mozgásnak nevezzük.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
