Az Alpokalja elhelyezkedése

Az Alpokalja hazánk legnyugatibb nagytája. Az Alpok vonulatának keleti határvidéke. Két nagy részből áll: a hegvidékből és a hegyvidék lábainál elterülő dombságokból. Nyugatról az országhatár szegélyezi, délről a Dunántúli-dombság, keletről és északról a Kisalföld.

Az 500 méter tengerszint feletti magasságon felül lévő területek.

A 200 és az 500 méter tengerszint feletti magasságban lévő területek.

Az Alpokalja kialakulása

A Soproni- és a Kőszegi-hegység az Alpok nyúlványa, bennük az óidei hegység maradványai emelkedtek a magasba. A Föld belső erői erősen összepréselték a kőzetrétegeket, amelyek vékony lemezekké váltak, palásodtak. Leggyakoribb ilyen kőzetünk a csillámpala. A nagytájhoz tartozó dombvidékek egészen más képet mutatnak. Felszínformálásukban legnagyobb szerepet a folyók játszották, amelyek az Alpokból lehordott kavicsot és egyéb hordalékot teregették szét a vidéken.

Az Alpokalja éghajlata

Az Alpokalja hazánk legcsapadékosabb tája. Ennek az az oka, hogy egyrészt a legközelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz, másrész az Alpokból gyakran páradús légtömegek érkeznek. A napsütéses órák száma jóval kevesebb, mint például az Alföldön. A nyár hűvösebb, mint az ország többi részén.

Hazánk legcsapadékosabb tája

Az egy évben lehullott csapadék meghaladja a 800 mm-t. A csapadék időbeli eloszlása egyenletesebb, mint az ország más tájain. Nyáron is gyakran esik az eső, télen vastag hótakaró borítja a vidéket. A sok csapadék következtében vízhálózata sűrű, az innen eredő patakok bővizűek.

Az Alpokalja növényzete

Az Alpokalja hegyoldalain sűrű erdőségeket találunk. A magasabb területeken a sűrű, sötét fenyvesek uralkodnak. A hegyoldalakon tölgyesek és bükkösök fái magasodnak. A naposabb területeken megterem a szelídgesztenye. A dombvidékeken ritkul az erdőség, gyakran váltják fel rétek, legelők, ahol a zöldellő növényzet jelzi a sok csapadékot.

Fenyves

Alpokalja tájai

Az Alpokalja hegységei a vidék nyugati és északi részén helyezkednek el, legészakabbra találjuk a Soproni-hegységet. Tőle délre a Kőszegi-hegységet. A táj dombságai közül a Kemeneshát a legnagyobb, amely a vidék délkeleti részén található.