Az állam szerepe a környezet védelmében

Miután az emberiség ráébredt, hogy nem használhatja fel korlátlanul, következmények nélkül a természet erőforrásait, az államok vezetői is belátták, hogy foglalkozni kell a kérdéssel. A környezetvédelem az országok vezetőinek fontos feladata. Sokkal hatékonyabban lehet óvni a természetet, ha az állam is a környezetvédők mellé áll. Az ország vezetése több módszerrel is képes védeni a környezetet.
Különböző előírásokat dolgoztak ki, és dolgoznak ki ma is az ipari létesítmények működésével kapcsolatban. Ma már nem lehet válogatás nélkül minden felesleges anyagot, hulladékot a vizekbe és egyéb helyekre kiengedni. Az üzemek, gyárak kötelesek tisztítani, semlegesíteni az anyagokat, hogy ne, vagy kevésbé szennyezzék környezetüket. Ha nem tartják be az előírásokat, az állam pénzbüntetést ró ki rájuk.

A környezetvédelem olyan tevékenység, mely során óvjuk és megőrizzük a természetet és az élővilágot az ember által létrehozott szennyező, károsító anyagoktól, folyamatoktól.

A globális környezetvédelem fórumai

Még hatékonyabb a környezetvédelem, ha bizonyos kérdésekben több ország is összefog. Minél több, annál hatásosabb lehet. Az utóbbi évtizedekben az országok vezetői időnként összeülnek, környezetvédelmi konferenciákat tartanak. Ezeken a megbeszéléseken általában olyan kérdésekről van szó, amelyek az egész Földet érintik, vagyis globális jelentőségűek. A tárgyalások végén egyezmények születnek, melyek azt a célt szolgálják, hogy a lehető legkevésbé befolyásoljuk a természetes folyamatokat. Minél több ország aláírja ezeket a megállapodásokat, annál jobb.

A Föld egészét érintő hatások, következmények, folyamatok.

Új technológiák, környezetkímélő eljárások

A technológia fejlődése az utóbbi időben a környezetvédelmet is szolgálja. A kutatók és fejlesztők igyekeznek olyan módszereket kidolgozni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, mint a korábbi technológiák. Az iparban szűrő- és tisztító berendezéseket használnak, a mezőgazdaságban a műtrágyák és vegyszerek helyett igyekeznek természetes anyagokkal javítani a termésátlagokon.

Az élet különböző területein kifejlesztett módszerek, leginkább gépek alkalmazása a gazdaság különböző területein.

Hulladékok hasznosítása

Nagyon fontos része a környezetvédelemnek a hulladékgazdálkodás, vagyis annak a kérdése, hogy mihez kezdjünk a szeméttel. Az emberiség egyre több hulladékot termel. Az iparosítás előtt az emberek szinte minden anyagot felhasználtak valamire. Az volt a céljuk, hogy a lehető legkevesebb dolgot dobják ki, mindent hasznosítsanak valamilyen célra. Ennek a gondolkodásmódnak az alapja a takarékosság volt. Később, amikor kialakult az úgynevezett fogyasztói társadalom, amelyben ma is élünk, az emberek gondolkodás nélkül a szemétbe dobták, és dobják ma is azokat a dolgokat, amelyeket haszontalannak tartanak. A szemét pedig egyre több, egyre nagyobb helyet foglal, és ha helytelenül tárolják, a szennyező anyagok leszivárognak belőle a talajba és a vizekbe. Ezért nagyon fontos az újrahasznosítás, vagyis az a folyamat, amely során a használhatatlannak tűnő dolgokból újra használható tárgyakat, eszközöket készítenek.

A használt termékek (például műanyag üdítős flakon) alapanyagának újrafeldolgozása, és új termék előállítása az újrahasznosítás.

Az újrahasznosított termék jele

Alternatív energiagazdálkodás

Az élet minden területéhez energiára van szükség. Különösen igaz ez az iparra, ahol a termékek előállításához rengeteg energiát használnak fel. Pontosabban villamos energiát, vagyis áramot, amelyet különböző anyagok, energiahordozók felhasználásával állítanak elő. Az emberiség sokáig végig sem gondolta, hogy a Föld energiakészletei nem minden esetben végtelenek. A ma leginkább felhasznált energiahordozók: a szén, a kőolaj és a földgáz, több millió év alatt keletkeztek. A meglévő készletek már csak pár évtizedig elegendőek. Szerencsére egyre nagyobb jelentőségű a víz, a szél és a napenergia felhasználása, amelyek szinte korlátlanuk állnak rendelkezésünkre. De azért érdemes ezekkel is takarékosan bánni!

Napelemek

Védett állatok, növények

Az állatok és növények védelméhez hozzátartozik, hogy a ritka fajokat nem engedik vadászni, leszedni. Aki védett növényt szakít le, vagy védett állatot öl meg, sok estben több százezer forint bírságot köteles fizetni. Az állatok és növények védelméhez az is hozzátartozik, hogy az emberek igyekszenek olyan körülményeket teremteni, vagy fenntartani, amelyben az élőlények jól érzik magukat.

A nemzeti parkok

A legszigorúbban védett területeket nemzeti parknak nevezzük. Ezeken a területeken a legteljesebb a természetvédelem. Általában az országok legjelentősebb, leggazdagabb, legkülönlegesebb élővilággal és természeti kincsekkel rendelkező területeket jelentik, ahol a természetes állapotok legteljesebb fenntartására törekednek. Bizonyos helyeket látogatni sem szabad, hogy ezzel se zavarjuk meg az itteni élővilág életét. Néhol azonban engedélyezik a hagyományos gazdálkodási formákat, amelyek csak minimálisan módosítják a természetes folyamatokat.

A legteljesebb, legsokoldalúbb természetvédelmi egység, amely az ország természeti szempontból legértékesebb, legegyedibb területeit védi, és igyekszik természetes állapotában megtartani.

A természetvédelmi területek

A természetvédelmi területek szigorúan zárt vidékek, melyeket szintén nem, vagy csak korlátozott mértékben lehet látogatni. Az ilyen területeken a legtöbb, vagy éppen mindenfajta ipari, mezőgazdasági és egyéb tevékenység tiltott.

Zárt, vagy korlátozottan látogatható területek, melyeken gazdasági tevékenység nem folytatható, a természetes állapotok fenntartására hozzák létre.

A tájvédelmi körzetek

A tájvédelmi körzetek létrehozásának fő célja, hogy a védett tájak legjellemzőbb tulajdonságait megőrizzék. Ezért korlátozzák az ipari tevékenységet, az építkezéseket. A mezőgazdasági hasznosítás engedélyezett, turisták is látogathatják, de csak a környezet megsértése nélkül.

Céljuk a tájak legjellemzőbb tulajdonságainak megtartása, óvása.