Hazánk éghajlata

Magyarország éghajlata nedves kontinentális. Kevesebb a csapadék, mint Európa nyugatabbi részein, de több mint tőlünk keletre, ahol a kontinentális hatás jóval erősebb. A hőmérséklet ingadozása nagyobb, mint a nyugatabbi országokban, de kevésbé szélsőséges, mint a Kelet-európai síkságon.

Az az irány, ahonnan az év legnagyobb részében fúj a szél.

A éghajlat és hazánk domborzata

A Kárpát-medencét gyakorlatilag minden irányból hegységek veszik körül. Nyugaton az Alpok, délen a Dinári-hegyvidék, keleten és északon a Kárpátok.
Az Alpok vonulata nagymértékben csökkenti a nyugatról érkező óceáni hatást, az innen érkező ciklonok erejét legyengíti. A Kárpátok a keletről érkező hatásokat tompítja, főleg a téli hidegtől védi hazánkat. A Dinári-hegyvidék a mediterrán területekre jellemző forró levegőt nem engedi át gyakran.
Ezek hatására hazánkban enyhébb a szél, viszont szárazabb is a levegő, mint ahogy az Egyenlítőtől és a tengerektől való távolsága alapján lenne. A nagyobb légtömegek azonban így is megérkeznek hozzánk.

Az évszakok jellemzői hazánkban

Mint tapasztalhattátok már, hazánkban az évszakok között komoly eltérések vannak, minden szempontból. A tavaszi időjárás erősen változó, egyik nap nagykabátot kell felvenni, másik nap elég egy póló, de előfordulhat, hogy a következő nap újból hideg van. Tavasz végén, nyár elején sok eső esik, a nyár második fele azonban már jóval szárazabb és melegebb. Szeptemberben általában még mindig napos, száraz az idő, de az ősz második fele már erősen változó. A novemberi fagyok a tél közeledtét jelzi. A tél jóval hidegebb nálunk, mint tőlünk délre, vagy nyugatra, de a kelet-európai-síksághoz, vagy a tőlünk északra fekvő területekhez képest sokkal enyhébb.
Az évi középhőmérséklet +7 és +12 °C között változik, területenként. A magasabb területeken alacsonyabb, a mélyebben fekvő területeken magasabb.

Az adott év hónapjaiban mért középhőmérsékleteinek átlaga.

A csapadékeloszlás területi különbségei hazánkban

A csapadékeloszlás is változó, nagymértékben függ a domborzattól. Évi 400 és 900 mm között ingadozik az évi csapadékmennyiség. A legtöbb eső az ország nyugati területein esik, míg az Alföld szívében a legkevesebb.

Az egy év alatt egy adott területre lehullott csapadék mennyisége mm-ben megadva.

Az egyenetlen csapadékeloszlás

A csapadékeloszlás időbeli különbségei hazánkban

A csapadékeloszlásban nemcsak területi, de időbeli eltérések is vannak. A legcsapadékosabb hónapunk a június, míg a legszárazabb általában a január. Gyakran nyár közepén is szárazság uralkodik, ami gondokat okozhat a mezőgazdaságban. Az aszály pusztítja, kiszárítja a termést, komoly problémát okozva ezzel a növénytermesztésnek.

Havi átlagos csapadékeloszlás

Hazánk éghajlatát módosító tényezők

Bár hazánkat minden irányból hegységek veszik körül, amelyek tompítják a messziről érkező légtömegek hatását, mégis nagy mértékben meghatározzák időjárásunkat a kontinensünket határoló tengerek, valamint a hatalmas kiterjedésű Kelet-európai-síkság, és a tőle keletre fekvő hideg Szibéria. Télen döntő jelentőségű, hogy a keletről érkező száraz, hideg, sokszor –10 foknál is hidegebb légtömegek jutnak-e be a Kárpát-medencébe, vagy a tengerek felől fújó, sokkal enyhébb, nedves légtömegek. Ugyanígy nyáron is meghatározó, hogy az Atlanti-óceán felől jövő, esőt hozó felhők érkeznek-e, vagy a mediterrán területek forró, száraz levegője.
A domborzati viszonyok erősen befolyásolhatják, de hazánk a nyugatiak szelek övében található, ezért az uralkodó szélirány az észak-nyugati.