A hegyvidéki éghajlat jellemzői
A hegyvidékek Földünk magasabban fekvő területeit jelentik, pontosabban az 500 m feletti vidékeket. Az 1500 m felettieket magashegységnek nevezzük. A hegységek időjárása, éghajlata mindig más, mint a környező, alacsonyabb tájaké. A csapadék mennyisége általában több, a hőmérséklet alacsonyabb. Az évi középhőmérséklet 100 méterenként 0,5 °C-ot csökken felfelé haladva.
A domborzat és a csapadék közti összefüggések
A felhők úgy képződnek, hogy a felszálló, páradús levegő felfelé haladva egyre jobban lehűl. A hideg levegő kevesebb vízpárát tud raktározni, mint a meleg, ezért egy bizonyos magasságban, ami a páratartalomtól függ, kicsapódik, vízzé alakul. Ezekből a kicsapódott vízcseppekből lesznek a felhők. Gyakran a hegyek kényszerítik felszállásra a légtömegeket, így itt alakulnak ki a felhők. Az esetek nagy részében a csapadék is a környező vidékeken hullik ki a felhőkből.
Napsütés a felhők felett
Ha a felhők elég alacsonyan vannak, te pedig ott állsz a hegycsúcs közelében, láthatod, hogy a felhőtakaró alattad van, és te felülről látod őket. Páratlan élmény! Ezt a jelenséget a magasabb hegységekben tapasztalhatod, ha elég magasra mész.
Eltérő időjárás a hegy két oldalán
A Föld minden táján, így a különböző hegyvidékekben is van egy uralkodó szélirány. A hegységek azon oldala, amely szélirányban van, a legtöbbször csapadékosabb, mint a szélárnyékos oldal. Ez azért van, mert ahogy a hegy felemelkedésre kényszeríti a levegőt, a kialakult felhőből általában ezen az oldalon esik az eső. A szél ugyan keresztülfúj a hegyen, de a másik oldalra már kevés felhőt szállít, ráadásul a lefelé fújó szél egyre jobban felmelegszik, ezért több párát tud raktározni, ami a felhőképződésnek nem kedvez. A szélárnyékos oldalon, a hegyről érkező szelet bukószélnek nevezzük.
A tiszta hegyi levegő
Már biztosan hallottál a „kristálytiszta” kifejezésről. A hegyi levegőnél gyakran használjuk ezt a kifejezést, teljesen jogosan, mert Földünk legtisztább levegője a hegyekben található. Ide nem jut el a városok, ipari létesítmények és a közlekedés szennyezése. Természetesen a globális problémák hatása itt is tapasztalható, de a levegő itt még mindig összehasonlíthatatlanul egészségesebb és tisztább, mint az alföldeken, nem beszélve a városokról.
A hegyvidéknek van még egy különlegessége: felfelé egyre ritkább a levegő. Több ezer méter magasan már jóval kevesebb oxigént tartalmaz, ezért ha ilyen helyekre megyünk, könnyen megfájdulhat a fejünk a kevés oxigén miatt. Az itt élők szervezete alkalmazkodott a körülményekhez.