A Föld, illetve a mágnesek azon pontja, ahol a mágneses erővonalak a legsűrűbbek.

Üledékes kőzet, mely egykor élt tengeri állatok maradványaiból származik.

A mező és erdőgazdálkodásban keletkező hulladék.

Ugyanannak a növénynek huzamos időn keresztüli, azonos helyen való termesztése.

A múzeumok olyan kulturális intézmények, amelyek az emberiség által készített tárgyakat gyűjtik, konzerválják, tárolják, tudományosan feldolgozzák és a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszik.

A múzeumok szervezett, rendszeres tevékenysége a múzeumok és iskolák kapcsolatának tartalmassá tételére. A múzeumpedagógusok a tanárokkal egyeztetve, az egyes tantárgyak tartalmához illesztve dolgozzák ki múzeumi órákat, mutatják be az ott található tárgyakat. A múzeumi órák előnye, hogy sokkal kötetlenebb a tanóráknál, nagyobb teret enged a diákok egyéni kezdeményezéseinek, és a tárgyakat is megfogható közelségbe hozza.

A Föld körül keringő mesterséges objektum, melynek segítségével működik pl. a hírközlés.

Nagy méretekben termelő állattenyésztés.

Növények nagy területen történő termesztése.

Időmérő eszköz. Az időt egy pálcának vagy lapnak a számlapra verődő árnyéka mutatja.

A legteljesebb, legsokoldalúbb természetvédelmi kategória, amely az ország legjelentősebb és lehetőség szerint természetes állapotban tartott területeinek megőrzésére és bemutatására szolgál.

Noé Bibliai személy az Ószövetségben. A Mózes első könyvében is (a Teremtésről) leírtak szerint az Úr felszólítására Noé egy nagy bárkát épített, s minden állatból kettőt, egy hímet és egy nőstényt e bárkába felvett, akik így túlélték az Úr által a Földre bocsátott vízözönt, s ennek elmúltával újra benépesítették a Földet.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát). A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én). A nyári napforduló az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.

Ipari feldolgozásra, megmunkálásra váró anyag.

Olyan állapot, amikor a testre ható erők kiegyenlítik egymást.

Ha a jeget melegítjük, ismét folyékony vízzé válik. Ilyenkor azt mondhatjuk, a jég elolvad.

Az a hőmérséklet, amikor a jégből víz lesz, az a olvadáspont. Ennek értéke 0 celsius fok.

Az ózon az oxigén különleges fajtája. A levegőben van, de nagyon magasan, a legmagasabb hegycsúcsoknál is feljebb. Az ózon nagyon hasznos, mert a káros napsugarak közül csak azt engedi át, ami nem veszélyes.

Az élőlények és környezetük együttesének jellemző feltétele. Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja.

A múltból, a földtörténet különböző korszakaiból származó, megkövesedett maradványok

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napéjegyenlőség az az időpont, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A Nap ekkor keleten kel, nyugaton nyugszik, ugyanannyi időt tölt a horizont alatt, mint felette. Az őszi napforduló időpontja szeptember 23. környékére esik.

Ha a vizet melegítjük, gáz halmazállapotúvá válik. Ilyenkor azt mondhatjuk, a víz elpárolog.

Olyan mozgás, amelyben a mozgási energiát külső erő biztosítja.

Föld alatti vagy hegyoldalba vájt helyiség. Sok helyen borospincének használják, egyes vidékeknek nagyon jellemző a pincesora (pl. Eger, Tokaj, Cák stb.)

Valaminek a nyomással való alakítására, folyadék kivonására használt szerkezet. A mezőgazdaságban leggyakoribb formája a szőlőprés.

Fából vagy vesszőből készült, felül nyitott, háton hordozható edény vagy kosár. Szüretkor használják, ezzel hordják a szőlőt a tőkéktől a gyűjtőkádig.

A magyar történelemnek az 1825 -1848 közötti korszaka, amelyet a liberális nemesség reformtörekvései jellemeztek. Legnagyobb alakjai: gr. Széchenyi István (1791-1860), br. Wesselényi Miklós (1797-1852) és Kossuth Lajos (1802-1894).

A földtani folyamatok során keletkezett képződményeknek, a bennük található fosszíliák korának, a földtani folyamatok sebességének és időtartamának megállapítása különböző módszerekkel történik. A relatív földtani kormeghatározás viszonylagosságot, keletkezési egymásutániságot állapít meg.

A részecskék minden anyagot és testet felépítő, szabad szemmel nem látható elemek, amelyek meghatározzák az anyag tulajdonságait.

A rugalmasság megmutatja, hogy egy anyag mennyire viselkedik rugalmasan. Azok az anyagok, melyek erőhatásra megválltoztatják az alakjukat, de ha ez a hatás megszűnik, akkor visszaállnak az eredeti állapotukba. Az alakválltozás nem tartós, csak időszakos.

A Kisgöncöl csillagkép egyik csillaga. Úgynevezett változócsillag, mert fényessége folyamatosan változik.

A savas eső olyan csapadék, amely a levegőbe kerülő ártalmas gázok miatt maró, savas hatású.

Szabadtéri néprajzi múzeum

A falusi turizmushoz kapcsolódó fogalom. Falusi szálláshelyet a falusi szállásadó biztosít. A magánszállásadást törvényileg meghatározottan két csoportra lehet bontani: a "fizetővendéglátó" és "falusi szállásadó" kategóriákra. Falusi szállásadó az a természetes személy, aki a 110/97 Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint közigazgatásilag "községnek" minősített településen, vállalkozói igazolvány nélkül, csak a település jegyzőjénél regisztráltava magát nem főfoglalkozásban, hanem kiegészítő tevékenységként fogad vendéget. Nem tekinthető "falusi szállásadásnak" az a magánszállásadói tevékenység, amit közigazgatásilag városban, ill. kiemelt gyógy-, vagy üdülőhelyen folytatnak.

A fokhálózat kelet-nyugati irányú elemei.

Az évmilliókkal ezelőtt elhalt, és hordalékkal betakart növények elszenesedett maradványai, mely nagy nyomás alatt, levegőtől elzártan alakult ki. Fontos energiahordozó.

Állatok tartási módja: télen-nyáron szabadban tartott, legelőről legelőre vándorló állattartás.

Idegen nyelvterületbe vagy más vallásúak közé elszórtan beékelődő kisebb embercsoport, ennek lakóhelye.

Az érett szőlő leszedésével, kisajtolásával kapcsolatos őszi gazdasági munkák együttese

A tájház egy vidék, tájegység vagy település jellemző épületét mutatja be. A berendezését, használatát is megismerhetjük általa.

Olyan műszer, amelyben mágnestű helyezkedik el, és a hozzá tartozó kört 360 fokra osztották be.

A környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó fogalom, kifejezés. Mivel a környezetet a hulladék, az illegális szemétlerakók csúfítják el leginkább, a "tájsebészeti" akciók főként ezek megakadályozására, a károk eltüntetésére irányulnak. Bővebb információ olvasható minderről a www.tajsebeszet.hu oldalon.

A Föld felszínén a kövekből egy vékonyka termékeny réteg alakult ki. Ez a talaj, ahol élnek a növények.

Az erózió a víz által okozott talajpusztulás.

A talaj termékenységének, tápanyagokban való gazdagságának óvása, minőségének szinten tartása.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napéjegyenlőség az az időpont, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A Nap ekkor keleten kel, nyugaton nyugszik, ugyanannyi időt tölt a horizont alatt, mint felette. A tavaszi napéjegyenlőség időpontja március 21. A tavaszi napforduló osztotta ketté a napból kiinduló évkört. Szent Iván-naptól - június 24.- kezdtek rövidülni a nappalok. Ősi időktől fogva a nap ünnep is volt egyben.

A tél búcsúztatása és a tavasz várása évszázadok óta része a kultúrának. A paraszti életformának még szerves része volt, azóta főleg a külsőségei maradtak meg. Legjellegzetesebb télbúcsúztató a farsang. A farsang idejének végén a telet eltemetik: ennek különböző változatai is megfigyelhetők (szalmabábu, rongybábu elégetése, hóba való temetése).

Emberek csoportjainak lakóhelyet biztosító terület .

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát adja (következésképpen a leghosszabb éjszakát). A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én). A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Szaturnália, a zsidó Hanuka, az afro-amerikai Kwanzaa, vagy maga a karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

A téli ünnepkör több ünnepből áll: Advent a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. A katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el. A vallási előkészületek a böjtön kívül a hajnali misék, roráték jelentették.Az Advent időszakában tilos volt a zajos mulatság, tánc, lakodalom. Ez az időszak olyan jeles napokat foglal magában, mint András (nov. 30.), Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.) és Luca (dec. 13.), melyekhez termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Az volt a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben, állattartásban, mind pedig az emberek egyéni életében.
Hozzátartozott ehhez a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elhárítására, elűzésére vonatkozó számtalan eljárás is, például Luca-napkor. Az Advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálók, ostyahordók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés. Karácsony napján a keresztszülők vittek mézes pogácsát, diót, almát, ezt nevezik angyaljárásnak. December 25. a család ünnepe volt a hagyományos magyar paraszti életben is. Mint minden nagy ünnep, munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkát végezték el. Tilos volt e napon a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert kivinné a házból a szerencsét. December 26-án jártak a dunántúli regölők. A gazdának minden jót kívántak, a leányokat, legényeket összeénekelték.

A tenger szintjétől mérik a felszín formáinak kiemelkedését.

Minden test elfoglalja a tér egy darabját. Hogy mekkorát, azt a térfogattal fejezzük ki.

A földrajznak a föld felszínével, a természeti folyamatokkal és jelenségekkel foglalkozó ága.

A természeti szépségek és ritkaságok intézményes védelme mindenféle károsodás ellen.

Zárt, vagy korlátozottan látogatható területek, melyeken gazdasági tevékenység nem folytatható, a természetes állapotok fenntartására hozzák létre.

A sík egy vonalakkal körülhatárolt darabja.

Azokat az anyagokat, amelyek az erőhatásokra az alakjukat nem változtatják, hanem hirtelen eltörnek vagy elszakadnak, rideg, vagy törékeny anyagoknak nevezzük. Az egyik legridegebb anyag az öntöttvas.

Az alapegység töredéke.

Államalapító Szent István Király ünneplése a XVIII. század végétől vált országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is. 1945 után az ünnep vallási és paraszti jellegét akarták ellensúlyozni azzal, hogy augusztus 20-án az Alkotmányt ünnepelték.

A városiasodás folyamata: a régebben mezőgazdaságból élő népesség városba költözése, és ipari-kereskedelmi tevékenységre történő áttérése

A különböző ásványi összetételű kőzetek, melyek a föld felszínén képződnek alacsony hőmérsékleten és nyomáson. Aszerint, hogy milyen kőzetből rakódnak le, megkülönböztetünk szél által szállított, folyóvízi, óceáni és tavi üledékes kőzeteket.

Üvegházhatásnak azt nevezzük, amikor a levegőben megnő a szén-dioxid mennyisége, s ennek hatására megkezdődik a légkör lassú felmelegedése.

Vadon élő, nem háziasított, sokszor ragadozó (vérengző) állat.

Olyan vasdús ásványok, melyekből a színvas tisztán kinyerhető. Képződése vulkanikus és üledékes is lehet. Fajtái: limonit, hematit, sziderit.

A hulladék anyagok közül az egészségre veszélyesek különös figyelmet érdemelnek. Ezek a veszélyes hulladékok, melyek károsíthatják a növényeket, az állatokat, de az ember egészségét is.

Veszélyben forgó, a kipusztulás veszélyének kitett állatfajok.

Olyan árok vagy nyílás, amely a környéken levő vagy odavezetett vizet elnyeli.

A Vörös lista felsorolja a védett növényeket, állatokat, madarakat, és megadja az eszmei értéküket.

A föld nagy hőmérsékletű, izzón folyó olvadékának, a magmának a megszilárdulásából keletkezett szilárd termék, kőzet. Megkülönböztetünk kiömlési (bazalt) és mélységi (gránit) vulkanikus kőzeteket.