Tananyag választó:
Természeti katasztrófák felszínalakító tevékenysége
Jegyzet szerkesztése:
Cunamik
Eszköztár:

A cunamik keletkezése

A cunamik keletkezése A cunamik keletkezése A szökőár, más néven cunami egy hatalmas tengeri hullámot jelent. Ennek a hullámnak a magassága általában 10-20 m, de meghaladhatja akár a 40 m-is. Ha belegondoltok, hogy egy átlagos tengeri viharban a hullámok magassága maximum 3-4 m, és mikor azok a partra érnek mekkorák, akkor a cunamikról csak legekben lehet beszélni.
A cunamik kialakulásáért alapvetően négy természetföldrajzi jelenség, esemény a felelős. Az első a tengeralatti földrengések, melyek a legpusztítóbb és legnagyobb cunamikat okozzák. Ahhoz, hogy a tengerfenék mozgása során kialakuló víztömeg hullámimpulzusai elinduljanak, akár ezer kilométeres távolságba, legalább 7,5 földrengés szükséges. A cunamikat keltő földrengés általában alábukó lemezek mentén alakul ki. Az alábukás során felhalmozódó feszültség, nevezhetjük „energiabombának” is, egyszer váratlanul kiszabadul, azaz kipattan. Ez a kiszabaduló energia megemeli a felette levő víztömeget, amely hullámmozgásban szétterjed a környezetben. (Ez pontosan olyan, ha egy tóba beledobsz egy kavicsot, akkor a kavics helyén hullámok keletkeznek, és szétterjednek, elindulnak)
A cunamikat hatalmas vulkánkitörések is kiválthatják. A kitöréskor a vulkán felkorbácsolhatja a tengert, és szökőárat idézhet elő.
A tengeralatti földcsuszamlások, szikla és jégomlások is kiválthatnak kisebb szökőárakat, míg a negyedik kiváltó ok a tengerekbe csapódó meteorit lehet. Bár a Földet emberemlékezet óta nem találta el olyan hatalmas meteorit, ami cunamit váltott volna ki, ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben ez bekövetkezhet.
Mivel egy tenger alatti földrengést több ezer kilométer távolságból nem észlelünk, és, ha nincs riasztás, nem tudhatjuk, hogy szökőár közeleg. Mint minden természetföldrajzi jelenségnek vannak a látható jelei, hogy cunami közeleg. A legfontosabb ilyen jel, hogy pár perccel a szökőár érkezése előtt a tenger jelentősen visszahúzódik. A visszahúzódásnak a folyamata, jóval gyorsabb és jelentősebb, mint apálykor, ezért nem lehet összetéveszteni a két jelenséget. Ebben az esetben a parton vergődő halakat, nem szabad megfogni, nem szabad játszani velük, hanem azonnal el kell hagyni a területet és a magaslatok felé kell menni.
Számos helyen, ahol cunamik kialakulása várható, kiépítettek cunami riasztó rendszereket. Ilyen rendszer található az Egyesült Államok Ny-i és Japán K-i partjainál, valamint a Földközi tenger térségében.

Cunami 2004

2004.december 26-án az egész világ Szumátrára figyelt. Minden híradás, a CNN, a BBC, de a magyar televíziós csatornák és az újságok is a bekövetkezett katasztrófával, a cunamival foglalkoztak.
Mi is történt pontosan? A Szumátra partjainál tektonikus lemezek mozognak, egymás alá buknak. Régóta ismerik ezt a jelenséget a kutatók. E következtében a szigetek mentén egy több ezer kilométer hosszú törésvonal található. December 26-án egy közel 9-es erősségű víz alatti földrengés pattant ki, amely e gigantikus törésvonal mentén 1200 km hosszan megremegtette a földet. A földrengés következménye a szökőár volt. Percekkel a rengés után, a már kialakult cunami két részre vált. Energialöketek indultak Szumátra partjai felé és ÉNy-ra India, Sri Lanka felé. A szökőár közel 800 km/h sebességgel szelte át az óceánt, miközben a hullám magassága az egy métert sem haladta meg. Ez az oka, hogyha az óceánon vagyunk, nem is észleljük a szökőárat. Amint a szökőár első hulláma elérte Szumátra partjait, a sekélyvízben lelassult, a magassága helyenként 25 m-re nőtt. Amikor elérte a parti régiót, lecsapott és hatalmas katasztrófát okozott a térségben. A híradások jelentése szerint, a decemberi cunami Indonéziában, Thaiföldön, Sri Lankán és Indiában pusztított.

Cunami 2004
Cunami 2004