A természetföldrajzi folyamatoknak is van időbelisége, van órája. De ezt az időt más dimenzióban jellemezzük, mint a mindennapjainkban, vagy a történelemben. Nem percekben, nem is években számolunk. A történelem során pár ezer, pár tízezer évvel ezelőtti világot, kultúrákat tanulmányoznak a régészek, a történelemtudósok. A geológia, a Föld történetének időskálája más. A Föld már több mint 4600 millió éve ünnepeli születésnapját. A geológiai folyamatok emberi szemmel nézve nagyon lassúak, nagy változások millióévenként történnek. A természetföldrajzi folyamatok időskáláját ezért nem percekben, hanem több százmillió években adjuk meg. A Föld keletkezésétől (kb. 4, 5 milliárd év) napjainkig a főbb földtörténeti korokat, azok elnevezését, a főbb mérföldköveket bemutató „időérzékelő” a földtörténeti óra, a geológusok órája.
A Föld keletkezése
Bolygónk, a Föld egyidős Naprendszerünkkel. A Naprendszer körül keringő bolygók a Nap kialakulása után keletkeztek. Arról, hogy ez pontosan mikor volt, még napjainkban is megoszlik a tudósok véleménye. A Föld korát elméleti úton 4,6 milliárd évben állapították meg, habár a legidősebb ismert kőzetek „csak” 4,2 milliárd évesek.
A Föld bolygó egy hosszú fejlődési folyamaton ment keresztül, miközben kialakult mai formája, anyaga és nagysága. A Nap körül forgó gáz- és porfelhők összetömörödésével képződött az úgynevezett "elő-Föld". Ekkor bolygónk még nem érte el mai tömegét. A kezdetleges bolygóba folyamatosan meteoritok ütköztek, amelyek növelni kezdték a tömegét. Az ütközések hatására a föld felszíne izzó állapotba került. Nem volt szilárd felszíne, mint napjainkban. Idővel ez az izzó gömb is hűlni kezdett, és létrejött a Föld ősi kérge. Ennek a kialakulásától számítjuk a Föld korát. Ez a 4,6 milliárd évre visszatekintő múlt, emberi ésszel szinte felfoghatatlan időtávlatot ível át.
Az élet keletkezése
Egészen a XVIII. századig a legnagyobb tudósok is azt gondolták, hogy a legegyszerűbb élőlények a baktériumok, a férgek, vagy a moszatok is élettelen anyagból, életerő beköltözésével keletkeztek. Ez az elmélet megdőlt, de arról, hogy a földi élet hogyan keletkezett és mikor alakult ki, napjainkban is számos a vita, nem eldöntött a kérdés. Ma három elmélet ismeretes az élet keletkezéséről.
Az első elméletet az életnek más planétáról, bolygóról való származását „pánspermia” elméletnek nevezik. Ennek lényege az, hogy egyes ellenálló spórák meteoritokkal, vagy lebegve érhették el a Földet.
A második elmélet az élet teremtése természetfölötti erők által. A hit és a vallás lényegéből következik, hogy dogmáiban nem lehet cáfolni. Természettudományos módszerekkel tanait nem lehet vizsgálni.
A harmadik elmélet szerint az anyag „önfejlődése” révén a Földön létrejöhettek olyan feltételek, hogy a legegyszerűbb élőlények létrejöhettek.
A geológiában az élet megjelenésére a legelső adatunk az „ősmaradványok” , a 2,9 millió éves szrtomatolitok. Ezek olyan kőzet gumók, melyeket kék algák hoztak létre. Ma is ismertek ilyen formák Ausztrália partvidékein. Az élőlények, az élet robbanásszerű elterjedését a földtörténeti óidőre (590 millió év) teszik a kutatók. Ugyanis az ebben az időszakban keletkezett üledékes kőzetekben jelennek meg az első igazi ősmaradványok, az egykori élővilág lenyomatai.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
