Főbb térképtípusok

A térképek tartalmuk szerint is nagyon sokfélék. Részletes terepi felméréssel készülnek a helyszínrajzi térképek. Ilyenek pl. a turistatérképek. Nagyobb tájakat, földrészeket, országokat ábrázolnak a földrajzi térképek. Ez a térképfajta gyakori az iskolai atlaszokban is.

Minden olyan jelenség, melynek térbeli eloszlása van, térképen is ábrázolható. A térképek felhasználási céljától függően többfélék lehetnek. A domborzati térkép a felszín domborzati és vízrajzi viszonyait ábrázolja, az ország területét természeti tájakra osztja. Mindezek mellett természetesen ismerünk például

• közigazgatási térképeket,
• turistatérképeket,
• autótérképeket,
• városi vagy települési térképeket
• történelmi térképeket
• katonai térképeket,
• hajózási térképeket
• meteorológiai térképeket,
• növényföldrajzi és állatföldrajzi térképeket,
• népsűrűségi és
• nyelvjárási térképeket.

A térképeket méretarányuk és tartalmuk szerint is csoportosíthatjuk.
A térkép jelei segítenek a tájékozódásban. Az adott tájról a felhasználástól függően a lényegesebb információkat tartalmazzák.

Tematikus és topográfiai térképek

Topgráfiai térkép A helyszínrajzi térképek a topográfiai, a szaktérképek pedig a tematikus térképek. A szaktérképek egy adott téma bemutatására készülnek. Ilyenek például a népesség eloszlását bemutató térképek, az éghajlati térképek vagy például az ásványkincsek előfordulását bemutató térképek.

A topográfiai térképek vagy helyszínrajzi térképek a terep legrészletesebb és legpontosabb ábrázolását nyújtják. Készítésük alapja a terepi mérések és légifényképek kiértékelése. A részletesebb topográfiai térképeket gyakran kisebb egységekre, ún. szelvényekre osztják. Kötött méretarányban készülnek. Az alaptérkép méretaránya 1: 10 000, és az ebből levezett térképeké 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000, 1:100 000 és 1:200 0000.

Tematikus térkép