Tájékozódás a szabadban

A szabadban való tájékozódás viszonyítási irányai a világtájak. Valójában elegendő csak az északi irány megállapítása, hiszen az észak-dél és a kelet-nyugat irány egymásra merőleges. De nem mindig van nálunk iránytű, így a népi megfigyelésekre és matematikai számításokra lapozva többféle módszerrel is meghatározhatjuk az égtájakat. Éjszaka a csillagok segítenek a tájékozódásban, s a Sarkcsillag mutatja az északi irányt. Nappal az árnyék változása, vagy egy karórának és a Nap állásának segítségével állapíthatjuk meg az északi irányt.

A szabadban való tájékozódást a térképen is ábrázolt jellegzetes épületek, felszíni tárgyak segítik. A legfontosabb feladat a térkép tájolását követően a tartózkodási hely megállapítása. Ha nincs kit megkérdeznünk, nem marad más, mint magunk, egy térkép segítségével megoldani a problémát. A több tereptárgy segítségével történő tartózkodási hely meghatározása azon alapszik, hogy a térképen és a szabadban egyértelműen megfeleltethető azonosítási pontokat keresünk. Például egy templom vagy egy magányos fa egyértelműen ábrázolt a térképen, nem téveszthető össze egy épülettel vagy egy erdővel. Tehát keresni kell legalább 2 olyan felszíni elemet, amelyek jelét a térképen is megtaláljuk. Majd a térképi jelre tegyünk egy vonalzót (vagy bármely egyenes tárgyat, botot) úgy, hogy az tőlünk a felszíni elem irányába mutasson. A beállított vonalzó mentén húzzunk egy egyenes vonalat a térképre. Ezt a műveletet végezzük el egy másik felszíni tárgy esetében is. Ez így kapott két vonal metszéspontja adja meg a térképen a tartózkodási helyünket. Ha még pontosabb eredményt szeretnél, ne elégedj meg a 2 ponttal, hanem keress még egy felszíni tárgyat, s a térképre rajzolt 3 vonal együttes metszéspontja adja meg nagy pontossággal a tartózkodási helyedet.