Viszonyított magasság
Viszonyított magasság
A tengerszint feletti magasság ismerete mellett a mindennapi életünkben éppolyan fontos a viszonyított magasság fogalmának ismerete. Mint a neve is mutatja, ez két pont egymáshoz viszonyított magasságát jelenti. Gondolj csak bele. Ha meg szeretnéd hódítani a Kékestetőt, nem 1014 m-t kell leküzdened, hanem csupán a hegy lába és csúcsa közötti magasságot, közel 600 m-t. A viszonyított magasság tehát nem más, mint két pont tengerszint feletti magasságának különbsége.
Tengerszint feletti magasság
Tengerszint feletti magasság
A térképen egy-egy pont magasságának az adatai is leolvashatók. E magassági adatokat egy alapszint, azaz a tengerek nyugalmi szintjéhez viszonyítva adjuk meg. Ezért nevezik tengerszint feletti magasságnak. A Földön az egyes tengerek nyugalmi szintje nem azonos. Ezért ugyanazon pont magassága különböző különböző országok esetében eltérő lehet. Magyarországon például korábban az Adriai-tenger szintjéhez képest határozták meg a magasságot, s csak 1953-ban tértek át a Balti-tenger szintjéhez történő viszonyításra. A jelenleg használt alapszint 0,675 m-rel magasabb a korábbi szintnél. Magyarországon mindkét alapszintet a Velencei-hegységben lévő Nadap község mellett elhelyezett ősjegy őrzi.
Színkulcs
A színfokozatos domborzatábrázolás helyes értelmezésében a térkép színkulcsa segít. Hiszen egy dombos-hegyes vidéken elég nehéz lenne pusztán szabad szemmel, a színárnyalatok alapján meghatározni az egyes területek magasságát. A színek magassági értékekre való átváltásában segít a színkulcs. Itt konkrétan meghatározott, hogy egy-egy színárnyalat milyen magassági intervallumnak felel meg.
Színfokozatos ábrázolás
Színfokozatos ábrázolás
A felszín eltérő magasságainak ábrázolására többféle módszert alkalmaznak a térképek előállításakor. Ezek közül a legfeltűnőbb a színekkel történő ábrázolás. Színfokozatos ábrázolás során a zöld, a barna és a kék különböző árnyalataiból következtethetünk a terület magasságára. Minél mélyebb a tenger, annál sötétebb kék színű, minél alacsonyabb egy alföld, annál sötétebb zöld színű, minél magasabb egy hegység, annál sötétebb barna színű a térképen.
Domborzatábrázolás
A domborzat ábrázolásának legegyszerűbb eszköze a színekkel és szintvonalakkal történő ábrázolás. Ezért születtek meg az ún. szintvonalas és színfokozatos ábrázolású térképek, illetve ezek kombinációi. A legmodernebb és legvalósághűbb ábrázolás a domborzatárnyékolásos ábrázolás, amikor is a fény-árnyék jelenségére és térbeli hatására alapozva szinte 3 dimenzióban elevenedik meg előttünk a terület. S ha e térhatású megjelenést a színfokozatos ábrázolással tovább gazdagítjuk, már egy egészen valós domborzatmodellt kaphatunk.
Szintvonal
Biztos láttál már olyan térképet, amin sűrűn elhelyezve, egymásba záródó, vékony vonalak futják körbe a térképet. Ezek az ún. szintvonalak, s az ilyen ábrázolást szintvonalas ábrázolásnak nevezzük. A szintvonal nem más, mint a tenger szintjétől azonos magasságban lévő pontokat összekötő görbe vonal. Ha egy ilyen térképen egy ilyen szintvonalat követsz, akkor mindig ugyanazon magasságban haladsz. A térkép méretarányától függ, hogy milyen sűrűn ábrázolják a szintvonalakat. Egy 1:40 000 méretarányú turistatérképen például általában 10 méterenként követik egymást a barna színnel jelölt szintvonalak, s minden 5. szintvonal, vagyis 50 méter sötétebb színnel ábrázolt (sötétbarna). Ez segít a térképen való az egyszerűbb eligazodásban. A szintvonalakra írt számok mutatják a konkrét magasságot. Ha sűrűbben helyezkednek el a szintvonalak, akkor meredekebb terep áll előttünk, ha viszont a szintvonalak egymástól távol vannak, akkor egy lankásabb területre érkeztünk. A szintvonalak elhelyezkedéséből és sűrűségéből tehát következtethetünk a terület domborzati viszonyaira.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
