A térkép megszületése

„A térkép megszületésének pillanata az idők homályába vész. A szükség hívta életre, az embereknek az a törekvése, hogy a bebarangolt földeket, vizeket, az ott látott hegyeket, erdőket, szigeteket valahogy megjelöljék, s így a következő alkalommal már ismert, járt úton jussanak oda.” (Rockenbauer Pál: Amiről a térkép mesél)

A térképkészítés története

A térképkészítés története nagy régmúltra tekint vissza. Térképeket nemcsak most használunk, hanem már az ősembernek is szüksége volt arra, hogy eligazodjon a környezetében, tájékoztassa társaikat a vadászterületekről, lelőhelyekről, veszélyforrásokról. Akkor még nem volt papír, iránytű, így kőbe, sziklába, földbe, fába faragva készítették el kezdetleges térképeiket. Az első térképszerű rajz egy 8000 éves vázlat Kisázsiából.

Az ókor folyamán a folyammenti kultúrákban a csillagászati és matematikai ismereteken alapuló földmérés magas szintre fejlődött. A folyók rendszeres áradásai után a földek újrakijelölése és a csatornaépítési munkák állandó feladatot jelentettek az állami földmérők számára. Egyiptom, Mezopotámia, Kína után az ókori görögök már valódi földrajzi térképeket készítettek, bár ezek csak leírásokból vagy többszörös másolatokból ismertek. Az egyik legismertebb görög földrajztudós Ptolemaiosz (i. e. 87-150), akinek a nevéhez fűződik a Kárpát-medence első ismert térképi ábrázolása. Térképén felismerhető az Alpok, a Kárpátok vonulata, a Duna, a Tisza, a Rába és a Dráva folyók, s többek között Sopron és Szombathely teledülések.

A rómaiak térképészetét a gyakorlatias szellem hatotta át, az adózás, a földmérés, a városépítés, az útépítés, a kereskedelem és a katonaság céljait szolgálta. E fejlett úthálózat útjairól adtak tájékoztatást az úttérképek és az útleírások.

A sötét középkor a térképészet fejlődésére is kihatott. A fejlődés nagyobb lendületet csak a XVI. századtól, a nagy földrajzi felfedezésektől vett. Ekkor fedezte fel például Kolumbusz is Amerikát, már körbehajózták a Földet is. A hajózás, a navigáció szükséglete hívta életre a térképek fejlődését, a régiek újítását és pontosítását.

Hazánkban Lázár deák nevét kell feltétlenül megjegyeznünk, akinek első kizárólag Magyarországot ábrázoló térképétől (1528) számítjuk a magyar térképészet kezdetét. Egész pontos ábrázolást ad a korabeli országról, bár a térképet első ránézésre nehéz értelmezni, mert mintegy 45°-kal elforgatták. Ezért látható rajta a Duna is ÉNy-DK-i futásban. Közel 1300 helységnév és 400 egyéb földrajzi név található rajta eredeti formában és nagyrészt hibátlanul, s érdekes, hogy akkor a Tihanyi-félsziget még szigetként állt a Balatonban. A magyar térképészet a XVIII. század végétől vett újabb lendületet az összesen 3 ízben lezajlott több éves katonai felmérések során. Ez a kor nagy méretarányú, nagy területre kiterjedő, egységes irányelveken nyugvó térképezése volt.

Jelenleg a számos térképkiadónak, a pontos és digitális térképezésnek köszönhetően rendkívül sokszínű és bőséges kínálatú térképek állnak a rendelkezésünkre. Számos ember dolgozik azon, hogy ne tévedjünk el a világban, s mindig tudjuk, merre járunk.

Régi térkép

A térkép

Ha például kirándulást szervezünk egy környező településre, egy közeli tóhoz vagy akár egy szomszéd országba, első feladatunk lesz egy térkép megvásárlása. Ha csak az útvonalra vagyunk kíváncsiak, akkor egy áttekintő vagy autós térképet szerzünk be, ha viszont egy nagyobb túrán akarunk részt venni, egy részletesebb turistatérképre lesz szükségünk. A térkép tehát a tájékozódás nélkülözhetetlen eszköze. Egyértelműen és valósághűen kell tartalmaznia a pontos tájékozódáshoz szükséges tárgyakat. A térkép a valóságot, vagyis a környezetünket, a Föld felszínét felülnézetből, kétdimenzionálisan kifeszítve, leegyszerűsítve, arányosan kisebbítve ábrázolja.

Térkép

A térkép jelrendszere

A térkép színek, meghatározott jelek, jelrendszerek segítségével ábrázolja a minket körülvevő földrajzi valóságot. A jó térlép minden nyelven megérthető. Tervezzünk akár kirándulást Kínába vagy az Arab-félszigetre, a jelrendszer segítségével idegen területen sem tévedhetünk el. A térképnek a tájra, a földrészre, a lakóhelyre jellemző leglényegesebb dolgokat úgy kell ábrázolnia, hogy azok a térkép jeleinek segítségével felismerhetőek legyenek.

A térképeknek sajátos nyelvezetük, jelrendszerük van. A jelrendszer segítségével tudjuk a térképen ábrázolni és értelmezni a felszínen található természetes és mesterséges tárgyakat.

Jelmagyarázat

Jelmagyarázat Egy-egy térképen akár több tucat térképi jel is előfordulhat. Ezek mindegyikének jelentését természetesen nem tarthatjuk a fejünkben. Ezért vannak az ún. térképi jelmagyarázatok. Minden térképhez tartozik egy jelmagyarázat, mely a térkép tartalmát szöveggel és térképi jelekkel magyarázza. Ez elengedhetetlen a térkép használata során.