A mérés

A mérés tulajdonképpen nem más, mint az anyag valamely tulajdonságának összehasonlítása egy önkényesen választott egységgel.
A piacon kérünk egy darab húst. Az eladó a mérleg egyik felére rakja a húst, a másik oldalra elkezdi pakolni a súlyokat. Ha a mérleg serpenyői egyvonalban vannak, összeszámolja, mennyi súlyt rakott rá. Ez a szám a mérőszám.
A mérési művelet eredményét a mérőszám és a mértékegység szorzataként értelmezzük, és a hús súlyára azt mondjuk: 3 kilogramm.

Mértékegységek

A mértékegység az az egység, amivel a megmérendő anyag tulajdonságát összehasonlítjuk.
A különböző tulajdonságok mérésére használt mértékek:

• hosszúság – méter (jele: m)
• tömeg – gramm (jele: g)
• idő – másodperc (jele: s)
• űrtartalom – liter (jele: l)

Egy tulajdonság összehasonlítása az alapegységgel.

Az az egység, amivel a megmérendő tulajdonságot összehasonlítják.

Törtrészek, többszörösök

Törtrészek, többszörösök A mért tulajdonságok más-más esetben nagyon eltérőek lehetnek.
Ha két város távolságát szeretnénk megadni, akkor nem az alapegységet, a métert, hanem az ezerszeresét, a kilométert használjuk. Ezzel elkerüljük a túl nagy számok használatát. Sopron és Debrecen távolságára nem azt mondjuk, hogy 436000 méter, hanem 436 kilométer.
Az apró dolgok mérésénél is gondban lennénk a méter használatával, ezért ilyen esetben a méter töredékét használjuk egységnek, a millimétert, vagy centimétert.

Az alapegység többszöröse.

Az alapegység töredéke.