A hagyma

Vöröshagyma A vöröshagyma származási helye Irán keleti része, Afganisztán, a Pamír hegység. Már kb. 5000 éve ismert, az egyiptomiak is termesztették. Honfoglaló őseink már magukkal hozták a Kárpát-medencébe, azóta folyik termesztése. Hazánk legnagyobb és legnevesebb hagymatermő vidéke Makó és környéke. A konyhakertekben is megtalálható, a családi konyhák ellátására termesztik A fokhagyma Ázsiából származik, Egyiptom és Mezopotámia ismert növénye volt. Hazánk zöldségtermelő vidékein, Makó környékén termesztik. Ismerjük és használjuk a zöldhagymát (mely a tavaszi retek mellett az első tavaszi íz), a fehér színű főzőhagymát (mely a lila hagymához hasonlóan kevésbé erős), a főként savanyúságként használt, ecetes vízben eltett apró gyöngyhagymát, és az apróra vágott, levesek díszeként, ízesítőként használt snidlinget is. A hagyma minden formájában ételeink jellegzetes ízadója, nyersen, főzve, savanyítva, porított formában is használjuk.

Fokhagyma

Lilahagyma

Póréhagyma

Újhagyma

A hagyma részei

Ha a hagymát kettévágjuk, elénk tárul belső felépítése: a kemény buroklevelek és az alattuk lévő, egymásra boruló húsos hagymalevelek.

A vöröshagyma rövid földbeli szára a tönk. A tönkből fejlődnek ki a húsos hagymalevelek és a kemény buroklevelek. A húsos hagymalevelekben raktározódik el a jövő évi táplálék. A tönkből egyforma hosszúságú és vastagságú gyökerek nőnek felfelé. Az ilyen gyökérzetet mellékgyökérzetnek vagy bojtos gyökérzetnek nevezzük. A vöröshagyma föld feletti részei zöldek, húsosak, csőhöz hasonlóak. A tavasszal elültetett hagymamagból őszre leveles hagymafejek fejlődnek. A hagymafejből csak a második évben fejlődik a virágot tartó föld feletti szár. A szár végén sok kis apró virág gömb alakot alkot. E virágokból lesz a termés.

A vöröshagyma föld alatti és föld feletti részekből áll. A föld alatt találhatók a mellékgyökerek, a tönk, a húsos hagymalevelek és a buroklevelek. Számunkra a húsos hagymalevelek része ehető.

A vöröshagyma föld feletti része a lágy szár, az üreges levél és a gömb alakú virágzat. A virágzatból lesznek a magok, melyeket elvetve ún. dughagyma fejlődik. Ezt tavasszal elvetik, ebből fejlődik ki a konyhánkba kerülő hagymafej.