Szárnyasok

Szárnyasok A ház körül a szárnyasok közül leggyakrabban a házityúkot, a házikacsát és –ludat találjuk. Leginkább húsukért, tojásukért tartják őket. Régebben a tollnak is nagy jelentősége volt: a párnába és a téli takarónak használt dunyhába liba vagy kacsatollat töltöttek.

A házityúk:

Hazánkban mindenütt tenyésztik. Gyommagvak és rovarok elpusztításával is hasznára van gazdájának. Vadon élő őse kis termetű, vörös tollú madár, Délkelet-Ázsia őserdeiben él. Az ember 4000 évvel ezelőtt szelídítette meg ősét.

A házityúk gerinces állat, testét tollak fedik. A kemény fedőtollak alatt laza pehelytollak találhatók. A fedőtollak külső védelmet, a pehelytollak a hőszigetelést biztosítják. A táplálékot, a magvakat, a rovarokat erős csőrével szedi fel. Fogai nincsenek, táplálékát egészben nyeli le. A nyelőcső kiszélesedett része a begy, amely megpuhítja a magvakat. A zúzógyomor pedig felaprózza a táplálékot.

A tyúk évente 200-300 darab tojást tojik. A tojásból 21 nap múlva kelnek ki a kiscsibék. A kiscsibék röviddel a kikelés után lábra állnak, és önállóan képesek táplálkozni is. Az ilyen madarakat fészekhagyóknak nevezzük. A tyúkcsalád tagjai a kakas, a tyúk és a csibe. A kakas termete nagyobb, taraja díszesebb, mint a tyúké. Sarkantyúja van, ami a hátrafelé álló lábujján lévő karom.

A házikacsa és a házilúd:

A házikacsa őse a tőkés réce, ma is vadon él, tavak nádasaiban fészkel. A házikacsa és -liba a háziasítás ellenére is vizet kedvelő madár maradt, de repülni már nem tudnak. Testük áramvonalas: csónak alakú. A fedőtollakra csőrükkel faggyút kenegetnek, így a vízben nem ázik át a tolluk. A faggyú a testük végén lévő faggyúmirigyben képződik. Bőrük alatt a vastag zsírréteg jó hőszigetelő. A házikacsa és-liba lábai pompás evezők, három hosszabb ujja között úszóhártya feszül. Lábuk úszóláb. Tavak, folyók holtágai mellett tenyésztik őket, de a ház körül is megélnek.

A házikacsa és –liba csőre lapos, oldalán recés, lemezekkel szegélyezett. Tojásokkal szaporodnak. A kicsik azonnal elhagyják fészküket. Jól úsznak és önállóan táplálkoznak.
A hím kacsát gácsérnak, a nőstényt tojónak, a kiskacsát pipének nevezik. A hím lúdnak gúnár a neve, kicsinyei a libák. A tömött liba mája külföldön keresett cikk, de az állatvédők ellenzik, mert a hízott máj eléréséhez a libát embertelen módon etetik: tömik.

A tojás:

A házityúk, a -kacsa és a -liba tojásokkal szaporodik. A tojás alakja, felépítése az utód zavartalan fejlődését teszi lehetővé. A külső meszes héj védelmet, a hőmérséklet állandóságát biztosítja. A lágy héjon belül van a fehérje és a sárgája. A tojássárga felszínén látható ún. csírafoltból indul meg az utódok fejlődése. A sárgájának többi része és a fehérje a fejlődő állat tápláléka. A tojás szélesebbik végén a levegővel telt rész a levegő cseréjét teszi lehetővé. A tojás számunkra is értékes táplálék.

A háziméh

A háziméh A méhészkedés 5000 éves múltra tekint vissza. Már az egyiptomiak is nagyra értékelték a mézet, s a méhek számára kaptárakat készítettek. Eredetileg a méhek odvas fák belsejében tanyáztak, s az ember onnan szedte ki a mézet.

A méhek társadalma:

A méhek nagy családokban élnek. Egy kaptárban 40 000 – 70 000 méh is élhet. A család tagjai az anya vagy királynő, a dolgozó és a herék. Csak a királynő képes szaporodni. A hímek rövid életűek, feladatuk a királynőt megtermékenyíteni. A dolgozók nőneműek, de szaporodásra képtelenek. Egy családban csak egy királynő van, 200-300 here (hím), és több ezer dolgozó. A dolgozók gondozzák a petéből kikelt utódokat, takarítják a kaptárt, s gyűjtik a nektárt és a virágport. A méhek hasznos segítőtársai a kertészeknek. Miközben virágról virágra szállnak, a potrohukra tapadt virágporral megporozzák a virágokat. Ha a gyümölcsfák virágzásakor hűvös, szeles az idő, kevés gyümölcs lesz a fán. Ennek oka, hogy rossz időben nem hagyják el a méhek kaptárjukat, s így a megporzás elmarad.

A háziméh testfelépítése:

A háziméh ízelt lábú állat. Testfelépítése hasonlít a cserebogáréhoz. Testtájai: fej, tor és potroh. A torhoz három pár ízelt láb kapcsolódik. A háziméh kitines bőre puhább, és két pár hártyás szárnya van. Összetett szeme és nyaló-szívó szájszerve van. A csápok tövében található szaglószerve. A háziméh védekező szerve a fullánk. A méhszúrás fájdalmat okoz, mert a fullánkhoz méregmirigy kapcsolódik. Ha a fullánk a méh testéből kiszakad, akkor a rovar elpusztul. A háziméh petével szaporodik. Tavasszal a királynő több ezer petét rak, s ezekből három nap múlva kelnek ki a lárvák. A dolgozók a virágporral kevert mézzel táplálják a fejlődő lárvákat, melyek egy hét után bebábozódnak, és két hét után alakulnak át méhekké. Ez a fejlődés a teljes átalakulás.

A háziméh és a méz:

A háziméh testfelépítése alkalmazkodott életmódjához, a nektár és a virágpor gyűjtésére, szállítására, a méhviasz termelésére. Érzékszervei segítségével találja meg az illatos, színes virágokat. A méh a portohára tapadt virágport a hátsó ízelt lábának külső oldalára gyűjti. A nektárt a nyelvével felnyalja, és mézhólyagjába szívja. A nektár még nem méz, a méh szervezetében képződött anyagok hozzáadásával válik azzá. Az érlelődő méz a mézhólyagból a kaptár sejtjeibe kerül. A hatszögletű sejtek falának anyaga a méhviasz. A lép több ezer viaszsejtből áll. A viaszt a dolgozó méhek a potrohgyűrűk között izzadják ki, és szájszervük segítségével készítik a hatszögletű kamrácskákat.

A macska

Kedvencek a ház körül

A macska és a kutya régi társa az embernek. Mesék, mondák és közmondások szólnak hűségekről, szépségükről. Nézz utána, gyűjts te is össze párat!

A macska

A macska kedves háziállatunk. Szeretjük előkelőségét, dorombolását, de a falusi háztartásokban, gabonatermő vidékeken a rágcsálók pusztításában is nagy szerepe van. A házimacskát az egyiptomiak szelídítették meg, s a rómaiakkal terjedt el Európában., kb. 2000 éve.

Testfelépítése, szaporodása:

A házimacska testfelépítése ragadozó életmódját tükrözi. Teste rendkívül hajlékony. Gyorsan fut, éles karmai segítségével jól mászik, ugrik, kúszik. Mozgása kecses, rugalmas, kiválóan egyensúlyoz. Ugrás közben farkával kormányoz. Testét csontos váz tartja, melynek tengelye a gerincoszlop. Testét selymes szőr fedi, melynek színe fajtától is függ. Rövid állkapcsában éles, ragadozó fogazat van. Hegyes szemfogai és tarajos zápfogai vannak, metszőfogai rövidek. Éjszaka is jól tájékozódik, hallása és szaglása kiváló. Szürkületben is jól lát, mert szembogara alkalmazkodik a fényviszonyokhoz. Teljes sötétségben nem lát, de ilyenkor tapintása, a szája körüli bajúszserték segítik a tájékozódásban.

A házimacska nagyon jó anya. 56 napos vemhesség után 4-6 kicsinyét elevenen hozza a világra. Évente kétszer is ellik. A kiscicák fejletlenek, nem látnak, testüket rövid és gyér szőrzet borítja. Legfontosabb számukra az anyatej. Az anya kicsinyeit emlőiből táplálja: szoptatja. A kölykök nyolc napig vakok, szemük utána nyílik ki. A kiscicák igen játékosak és kedvesek.

A kutya

A kutya farkas-, vagy sakálszerű ősei falkába csoportosulva követték az akkor még hordában élő embert. Eldobott táplálékot mindig találtak az ember közelében, s jelenlétükkel védték a hordát a ragadozóktól. A horda tagjai utána magukhoz szelídítették a kis állatokat, s azok közvetlen közelükben cseperedtek fel. Falkavezérük lett az ember, s hűségesen követték annak vándorlásait. A kutya azonban megőrizte ősi ösztöneit: ilyen vadászösztöne, ébersége, ragaszkodása. Lakóhelyét, otthonát tekinti felségterületének, ezt őrzi, védelmezi mindenáron. Az idegent megugatja, akár meg is harapja. A kutya meghálálja gazdája gondoskodását, ezért figyelni kell szükségleteire. Sokan tartanak úgy kutyát, hogy nem tudnak megfelelően gondoskodni róluk: nincs elég tér a kutya mozgásához (lakásban), vagy nem tudnak elég időt szánni a kutya sétáltatására. Mielőtt kutyát választasz, gondold végig, tudsz-e megfelelően gondoskodni róla!

A kutya testfelépítése:

Erős izomzatú, gerinces állat. Feje és törzse megnyúlt, mellkasa széles. Lábai erősek, izmosak. Ujjon járó, hegyes karmai a járástól gyorsan kopnak. Szőrzete fajtától függően különböző lehet: rövid szőrű, pl. a vizsla, tacskó, hosszú szőrű, pl. a puli, a komondor, a skót juhász. A szőrzet színe is változatos: sötét, tarka, világos is lehet. Az ember kb. 300 kutyafajtát tenyésztett ki: házőrzőket, terelőkutyákat, vadászkutyákat.

A macskához hasonlóan a kutya is ragadozó. Űzi, kergeti áldozatát, nagyon gyors futó. Fegyvere erős állkapcsa és ragadozó fogazata. Különösen veszélyesek a tépőfogakká alakult szemfogai. A kutya, ha támad, harap. Húsevő állat, de megeszi a főtt húst is. Nagyon éber állat, s hallása, szaglása kiváló. Bőrében nincsenek izzadságmirigyek, csak nyelvének felületén tud párologtatni. Nagy melegben ezért liheg.

A kutya is emlősállat. Évente 4-6 utódot hoz a világra. A kiskutyák vakok, csak 10-12 nap múlva látnak. Az anya kicsinyeit 3-4 hétig szoptatja. A kutyák súlyos betegsége a veszettség, mely nem csak az állatok számára veszélyes: nyálával, harapásával az embert is megfertőzheti. Ma már kötelező oltatni a kutyákat veszettség ellen!

A kutya

Állatok a lakókörnyezetben

A fecske A fecske

Falusi házak ereszeinek szívesen látott vendégei a fecskék, a tavasz hírnökei. Testük repülő életmódhoz alkalmazkodott, törzsük kicsi. Hosszú, hegyes végű szárnyaikkal és kétágú villához hasonló hosszú farktollaikkal villámgyorsan repülnek. Táplálékukat röptükben kapják el: a szúnyog, a légy, apró bogarak és más repülő rovar a fecske csőrében valóságos csapdába kerül. A fecske költöző madár. A hideg beálltával nem tud táplálékot szerezni, ezért melegebb éghajlatú vidékre, Afrika déli részére költözik. Tavasszal azután visszatér, sok esetben ugyanabba a fészekbe. A fészeképítést nagy szorgalommal végzik: sárgombócokat formáznak. Fészküket azután az eresz alá, gerendákba vagy istállókba tapasztanak. A sárgolyókhoz fűszálakat, szalmaszálakat is ragasztanak, és puha tollakkal bélelik ki. 4-6 tojást tojnak, ebből kelnek ki a fiókák. Mindkét szülő, felváltva táplálja őket. A fiókák két-három hét múlva tanulnak meg repülni, addig a fészekben laknak. Augusztus végén, szeptember elején kelnek vándorútra.

Hazánkban a füstifecske, a molnárfecske és a partifecske él. Ne bántsuk fészküket, és vigyázzunk a permetezéssel, mert a vegyszerektől elpusztulhatnak!

A veréb A házi veréb

A házi veréb mindenhol felbukkan az ember környezetében, ahol ételhulladékot, maradékot talál. Kis termetű madár, feje a testéhez viszonyítva nagy. A házi veréb gerinces állat, mellső végtagjai repülésre alkalmas szárnyak. Nem feltűnő madarak: tollazatuk alkalmazkodott környezetükhöz. A tojó és a fiókák színe világosbarna sötétebb foltokkal. A hímek tolla kicsit díszesebb. Nagy távolságokra nem tud repülni. Lába gyenge, a földön szökdécselve változtatja helyét. Csőre a kemény magvak felszedegetésére, kettépattintására is alkalmas, erős, kúp alakú. Szívesen fogyaszt hernyókat, bábokat is. Fészküket ereszcsatornákba falak hézagaiba, utcai cégtáblák mögé építik. A fészket egész évben lakják, nem csak költéskor használják. A tojó évente háromszor költ: 4-6 szőlőszem nagyságú tojásból bújnak ki a fiókák. A szülők, míg a fiókák fel nem cseperednek, rovarokkal, lárvákkal etetik őket. Állandó madarunk, mert a telet is lakóhelyén tölti.

A galamb A galambok

Utcák, terek lakói a galambok. Nagy városokban is találkozhatunk velük, sok helyen az épületeket és szobrokat már védik is ellenük. Sok emberben ezek a galambok ellenszenvet keltenek, mások szeretettel etetik őket.

A városi galambok testnagysága 30 – 40 cm. Sűrű tollazatuk színe szürke vagy barna. A nyak, a szárny tájékán a tollak időnként fémes csillogásúak, a szárnyak, a farktollak vége kékes, fehéres szalagdíszes. Fejük kicsi, csőrük rövid, karcsú, tövén csupasz viaszhártya látható. Lábaik rövidek, gyors, tipegő lépteik miatt fejüket előre-hátra mozgatják. Farktollaik közepes hosszúságúak. A galambok kiváló repülők. A szárnytollak, farktollak nagysága, alakja, elhelyezkedése, mozgása segíti őket a repülésnél. Erős mellizmok nélkül nem tudna repülni. Tüdejükhöz öt pár légzsák kapcsolódik. Van olyan légzsák, amely a csontokba is behatol.
A galambok síró, búgó, turbékoló hangot adnak.

A galambok tápláléka magvakból, apró csigákból áll. A gyommagvak pusztításával hasznot hajtanak, de pl. az elvetett borsót madárijesztőkkel védik tőlük. A házityúkhoz hasonlóan begyük és zúzógyomruk van. Fészekrakás, költés idején párosan élnek, egyébként csapatokat alkotnak. Fészkeiket kiugró ablakpárkányokra, falüregekbe építik. Fészekaljuk csak két fehér színű tojás. A hím és a tojó felváltva ül a tojásokon. A születéskor még vak fiókákat gondosan nevelik. A hetedik hétre teljesen kifejlődnek,, önállóan képesek repülni, táplálkozni. A galambpár évente kétszer-négyszer költ. A fiókák fészeklakók. Táplálékuk nyálkás, pépes anyag, amely a szülők begyében képződik az elfogyasztott táplálékból.

A városi galambok közül legismertebb a balkáni gerle és az örvös galamb.

Rágcsálók

Rágcsáló Az egér

A rajzfilmek rokonszenves egere a valóságban sok kellemetlenséget okoz. Faluban, városban találkozhatunk velük. Legszívesebben pincékben, kamrákban, de a garázsban is megtalálja búvóhelyét. Sokan félnek tőle: villámgyorsan és nesztelenül surran el mellettünk, apró, vékony lábaival fürgén és ügyesen mászik, ugrik, kapaszkodik. Az állat testhossza kb. 9 cm. Hegyes orra és hosszú farka van. A farok hossza a test hosszával egyenlő. Farkával kormányoz, egyensúlyoz és támaszkodik. Testét rövid, selymes szőrzet fedi. A szőrzet színe szürke. Apró gombszemeivel nappal jól lát. Éjszaka finom hallása és tapintása segíti a tájékozódásban. Bajusza a tapogatószerve, és a szaglása is kiváló. Fogazata rágcsáló fogazat: alul és felül két-két hosszú, véső alakú metszőfoga van. Mindenevő, zápfogainak felülete gumós. A házi egér gerinces, emlős állat. Nagyon szapora: évente hatszor fial, s egy ellés alkalmával 4-8 utód születik. Sok bosszúságot okozó állat: mindent megrág, a fát, papírdobozt és műanyagot is. A táplálékban sem válogat: a gabonaféléket, lisztet, húsételeket és a papírt is megeszi. Azért veszélyes, mert ürülékét is tevékenységének színhelyén hagyja, ami pedig betegségek forrása.

A patkány

A házi patkány az egér rokona. Az egérnél kb. kétszer nagyobb, szőre fekete. Padláson, fészerekben él. Pincékben, szeméttelepeken, városok alatti csatornarendszerben is előfordulhat a vándorpatkány. A piszkos, fertőző környezet miatt, ahol él, súlyos fertőző betegségek forrása lehet. Mindenevő, mint az egér. Rejtett életet élő, óvatos állat. Rendkívül szapora: évente többször fial, az utódok száma elérheti a 40-et is.

A házi légy

A házi légy mindenütt megtalálható, ahol ember él. Különösen kedveli a szemétdombok, istállók, trágyadombok környékét. Mindenre rászáll, ezért fertőzések forrása lehet.

A házi légy a cserebogárhoz hasonlóan rovar, de nem bogár. Teste fejre, torra és portohra tagolódik, és három pár ízelt lába van. Kitűnően repül, pedig csak egy pár hártyás szárnya van. A másik pár szárnynak csak a csökevénye van meg. Nemcsak kiválóan repül, hanem nagy szemével minden irányban jól lát, fejét is képes mozgatni. Rövid csápjai szaglószervek. Csak folyékony táplálékot képes felszívni. Szájszerve a szívóka, ezen keresztül nyálat csepegtet az ételre. A kitinszőrökkel borított testére, lábára sok szennyeződés, baktérium és csíra tapad. A legsimább felületen is biztonságosan mászik, anélkül, hogy leesne. Az ízelt lábak végén egy pár karom és közötte tapadókorong van. A tapadókoronghoz kapcsolódó mirigyben olyan anyag termelődik, amelynek segítségével jól tapad a felülethez.

A házi légy gyorsan szaporodik. Trágyába, hulladékba 1000-2000 petét rak. A lárvák (nyüvek) a rothadó anyaggal táplálkoznak, majd bebábozódnak. A bábállapot nyolc napig tart. A kifejlett légy már két nap múlva ivarérett, peterakásra képes. A légy fejlődése teljes átalakulás. Különösen gusztustalan fajtája a húsköpő légy, mely petéiket húsba rakja, s a kikelő nyüvek a hússal táplálkoznak.

A házi légy