A táj és elemei
A táj fogalmának értelmezéséhez olvassuk el az Új Magyar Lexikon meghatározását:
„táj: a földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes „tájalkotó” tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben társadalmiak: település, földművelés. Megkülönböztetnek természeti és gazdasági, illetve műtájat.” (Új Magyar Lexikon)
Íróink, költőink műveiben is megjelenik a táj. Talán a hazaszeretet az a fogalom, amely legpontosabban értelmezi.
„Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon” (Petőfi Sándor: Szülőföldemen)„
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország,
messzeringó gyerekkorom világa.” (Radnóti Miklós: Nem tudhatom)
Érintetlen táj
E területeken törvényileg tilos gazdasági tevékenység érdekében megváltoztatni a tájat. A táj ugyanis sok élőlénynek is lakóhelye, élettere: ha a tájat az ember megbolygatja, átépíti, ezek az élőlények elmenekülnek vagy elpusztulnak.
Az ember természetalakító tevékenysége új mezőgazdasági, ipari területek megszerzéséért nagyon káros is lehet.
Átalakított táj
Tudsz példát mondani az ember természetalakító tevékenységére történelmi tanulmányaidból?
Lehetnek pozitív és negatív példák is!
Az ember a tájat gazdasági tevékenységének kiterjesztése érdekében akarja átalakítani. Minél több területet akar mezőgazdaságilag hasznosítani, új gyárakat akar létesíteni, a közlekedés javításáért újabb utakat akar építeni. A folyók energiáját erőművek építésével akarja kiaknázni. Ezek az átalakítások kétségtelen hasznuk ellenére sokszor visszafordíthatatlan károkat okozhatnak. Növény- és állatfajták pusztulhatnak el, az ipari termelés megszűnte után lepusztult gyárvárosok maradnak. Az ilyen területeken nagy lehet a talaj nehézfém- és egyéb káros anyag-szennyezése is, aminek eltüntetése nagyon sok pénzt igényel.
Az emberi tevékenység negatív hatásai
A felelőtlen emberi viselkedés környezeti kárairól több híradást is olvashattunk sajnos. Nézz utána ezeknek, és keress konkrét példákat!
A hegyoldalakon a túlzásba vitt fakivágás azzal a következményekkel járhat, hogy a nagyobb esőzések hatására a talaj „megindul”, és sárlavina borítja el az alatta lévő településeket.
Az elavult technológiájú erőművek káros anyagokat bocsátanak ki a levegőbe, s a környéken lakók megbetegedését okozzák ezzel. Az erőműveket természetesen ellenőrzik, mérik a kibocsátott anyagok mennyiségét és összetételét. Kötelezik őket ún. szűrők és egyéb tisztítóberendezések alkalmazására is.
A kőolaj- és földgázkutak, a nyíltszíni bányászat is használhat olyan anyagokat, amely a talajt szennyezi. Ez a szennyezés bekerülhet a folyóvizekbe, és elpusztítja annak élővilágát.
Az ember tevékenység pozitív hatásai
Az ember természetátalakító tevékenységének negatív hatásait már régebben is felismerték. A tudatos tervezés segíthet hibák elkerülésében: nagyobb környezetátalakítások megkezdése előtt környezeti hatástanulmányok is készülnek (pl. autópályák esetében). Erdők telepítésével javítani lehet a levegő minőségét. Ez a nagyforgalmú utak mellett is fontos, de a városokban is nagy jelentősége van. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen mértékű egy városban a levegő szennyezettsége: alkalmas-e sétára, biciklizésre.
Honnan lehet megtudni, hogy mennyire szennyezett egy város levegője? Mik a legfőbb szennyezőanyagok a levegőben?
A nagyobb városokban kihelyezett mérőműszerek mérik a levegő szennyezettségét és a szennyezőanyagok összetételét is. Leggyakoribb szennyezőanyagok a kéndioxid, a szénmonoxid és a nitrogén-dioxid. Fővárosunkban az utóbbi időben a mért értékek csökkentek, ám a nagyobb főútvonalak mellett emelkedtek. Ezek az anyagok hosszú távon károsítják a környezetükben lakókat: légzési nehézségek, asztma, allergia alakul ki náluk