Nagy méretekben termelő állattenyésztés.

Az a tevékenység, amikor az állatokat gazdájuk munkaerejükért és húsukért, tejükért, bőrükért stb.tartja és szaporítja.

Az 1998. évi XXVIII. Törvény "Az állatok védelméről és kíméletéről".

Veszélyben forgó, a kipusztulás veszélyének kitett állatfajok.

Gazdasági hasznáért (szaporulat, hús, tej, bőr stb.) tartott, tenyésztett állat.

Az a folyamat, amikor egy vadon élő állatból az ember közvetlen közelében élő, hasznáért tartott állat lesz.

Olyan – elsősorban mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási, halászati – tevékenységek, amelyek nem veszélyeztetik a táj ökológiai állapotát, nem okoznak abban károkat.

A természeti szépségek és ritkaságok intézményes védelme mindenféle károsodás ellen.

Növények nagy területen történő termesztése.

Háziasított, megszelídített (haszon)állat. Többnyire az ember munkáját segítő, igavonó jószág: hasznáért vagy más tulajdonságáért a ház körül vagy a gazdaságban tartott, tenyésztett állat.

Vadon élő, nem háziasított, sokszor ragadozó (vérengző) állat.

Géntechnológia vagy génmanipuláció alatt azt értjük, amikor egy élőlény génállományába bevisznek vagy onnan eltávolítanak egy vagy több gént, azzal a céllal, hogy tulajdonságait megváltoztassák.

Falun nyaralni egyfajta utazást jelent a múltba, hiszen a falu valahol maga a múlt és a múltbeli életforma is. A falusi turizmus nem egyszerűen szobakiadás vagy „bed and breakfast szolgáltatás”, hanem annál egy sokkal komplexebb vendéglátási forma. Itt az idegenforgalom alapja a mezőgazdaság, amelynek működnie kell. A vendéglátók saját otthonukban fogadják a vendégeket, együtt élnek velük. A falusi turizmus mindig személyes jellegű.

Az európai integráció új szervezeti kerete, amely jelenleg 25 országból áll. Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 25 tagállam közül eddig 12 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.

Többsávos gyorsforgalmi autóút.

A falusi turizmushoz kapcsolódó fogalom. Falusi szálláshelyet a falusi szállásadó biztosít. A magánszállásadást törvényileg meghatározottan két csoportra lehet bontani: a "fizetővendéglátó" és "falusi szállásadó" kategóriákra. Falusi szállásadó az a természetes személy, aki a 110/97 Kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint közigazgatásilag "községnek" minősített településen, vállalkozói igazolvány nélkül, csak a település jegyzőjénél regisztráltava magát nem főfoglalkozásban, hanem kiegészítő tevékenységként fogad vendéget. Nem tekinthető "falusi szállásadásnak" az a magánszállásadói tevékenység, amit közigazgatásilag városban, ill. kiemelt gyógy-, vagy üdülőhelyen folytatnak.

A magyar történelemnek az 1825 -1848 közötti korszaka, amelyet a liberális nemesség reformtörekvései jellemeztek. Legnagyobb alakjai: gr. Széchenyi István (1791-1860), br. Wesselényi Miklós (1797-1852) és Kossuth Lajos (1802-1894).

Földrajz

A környezeti elemek (levegő, víz, talaj) minőségromlásával járó tevékenység.

A környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó fogalom, kifejezés. Mivel a környezetet a hulladék, az illegális szemétlerakók csúfítják el leginkább, a "tájsebészeti" akciók főként ezek megakadályozására, a károk eltüntetésére irányulnak. Bővebb információ olvasható minderről a www.tajsebeszet.hu oldalon.

Magyarországon működnek olyan telepek, úgynevezett hulladékudvarok, amelyek a kommunális hulladék még hasznosítható alkotóit és veszélyes összetevőit gyűjtik.

A veszélyeztetett környezettel való törődést jelenti, amely abból a felismerésből fakad, hogy a Föld erőforrásainak lelkiismeretlen kiaknázása (pl. a kőolaj- és földgáztartalékok elégetése, őserdők fáinak kivágása) következtében a környezet egyre inkább rombolódik, erőforrásai kimerülnek, ezért szükséges a környezetvédelem.

Az élőlények és környezetük együttesének jellemző feltétele. Az ökológia a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja.

Főleg alumínium hidroxidokból és oxidokból álló, vörös színű üledékes kőzet. A legfontosabb alumínium érc. Magyarországon számos lelőhely ismeretes, pl.: Gánt, Iharkút stb.

Fűtőanyag elégetésével termelt hőenergiát villamos energiává átalakító erőmű.

A Föld kérgében előforduló, főleg szénhidrogénekből álló, sűrűn folyós, barna vagy fekete színű anyag.

Az ipar azon ágazata, amely a mezőgazdaság által előállított termékeket ember által fogyasztható élelmiszerré dolgozza fel.

Ipari feldolgozásra, megmunkálásra váró anyag.

Olyan anyagok, melyek energiájából villamos energiát lehet előállítani. Ilyen a szén, a kőolaj, a földgáz, de a víz, a szél és a napsugárzás is.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni, és az év legrövidebb nappalát adja (következésképpen a leghosszabb éjszakát). A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én). A téli napforduló az északi féltekén a csillagászati tél kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik, mint például az ókori római Szaturnália, a zsidó Hanuka, az afro-amerikai Kwanzaa, vagy maga a karácsony, melyet valószínűleg Mithrász napisten kultuszából, illetve több pogány ünnepből vett át a keresztény vallás.

Államalapító Szent István Király ünneplése a XVIII. század végétől vált országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is. 1945 után az ünnep vallási és paraszti jellegét akarták ellensúlyozni azzal, hogy augusztus 20-án az Alkotmányt ünnepelték.

Jeles napok kialakulása a néphagyományokhoz, népszokásokhoz köthető. Ilyen nap pl.: Újév (jan. 01.), Szent Iván éjszakája (június 24.), vagy Szent Mihály napja (szeptember 18.).

A tél búcsúztatása és a tavasz várása évszázadok óta része a kultúrának. A paraszti életformának még szerves része volt, azóta főleg a külsőségei maradtak meg. Legjellegzetesebb télbúcsúztató a farsang. A farsang idejének végén a telet eltemetik: ennek különböző változatai is megfigyelhetők (szalmabábu, rongybábu elégetése, hóba való temetése).

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napéjegyenlőség az az időpont, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A Nap ekkor keleten kel, nyugaton nyugszik, ugyanannyi időt tölt a horizont alatt, mint felette. Az őszi napforduló időpontja szeptember 23. környékére esik.

A téli ünnepkör több ünnepből áll: Advent a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. A katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el. A vallási előkészületek a böjtön kívül a hajnali misék, roráték jelentették.Az Advent időszakában tilos volt a zajos mulatság, tánc, lakodalom. Ez az időszak olyan jeles napokat foglal magában, mint András (nov. 30.), Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.) és Luca (dec. 13.), melyekhez termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is kapcsolódott. Az volt a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben, állattartásban, mind pedig az emberek egyéni életében.
Hozzátartozott ehhez a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elhárítására, elűzésére vonatkozó számtalan eljárás is, például Luca-napkor. Az Advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálók, ostyahordók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés. Karácsony napján a keresztszülők vittek mézes pogácsát, diót, almát, ezt nevezik angyaljárásnak. December 25. a család ünnepe volt a hagyományos magyar paraszti életben is. Mint minden nagy ünnep, munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkát végezték el. Tilos volt e napon a kölcsönkérés, kölcsönadás is, mert kivinné a házból a szerencsét. December 26-án jártak a dunántúli regölők. A gazdának minden jót kívántak, a leányokat, legényeket összeénekelték.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A napéjegyenlőség az az időpont, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. A Nap ekkor keleten kel, nyugaton nyugszik, ugyanannyi időt tölt a horizont alatt, mint felette. A tavaszi napéjegyenlőség időpontja március 21. A tavaszi napforduló osztotta ketté a napból kiinduló évkört. Szent Iván-naptól - június 24.- kezdtek rövidülni a nappalok. Ősi időktől fogva a nap ünnep is volt egyben.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, és az év leghosszabb nappalát adja (következésképpen a legrövidebb éjszakát). A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én). A nyári napforduló az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van.

Az érett szőlő leszedésével, kisajtolásával kapcsolatos őszi gazdasági munkák együttese

Valaminek a nyomással való alakítására, folyadék kivonására használt szerkezet. A mezőgazdaságban leggyakoribb formája a szőlőprés.

Fából vagy vesszőből készült, felül nyitott, háton hordozható edény vagy kosár. Szüretkor használják, ezzel hordják a szőlőt a tőkéktől a gyűjtőkádig.

Föld alatti vagy hegyoldalba vájt helyiség. Sok helyen borospincének használják, egyes vidékeknek nagyon jellemző a pincesora (pl. Eger, Tokaj, Cák stb.)

Település határának vagy földbirtok ellenőrzésének, a határjelek kitűzése végett való megtekintése.

Falusi portákon a kukorica tárolására használatos, fából épített tároló. "Szellős" építése miatt alkalmas arra, hogy a takarmányt megvédje a dohosodástól. A tárolást azért is így oldották meg, hogy az egerek, egyéb kártevők ne a lakóház padlását tegyék tönkre.

A tájház egy vidék, tájegység vagy település jellemző épületét mutatja be. A berendezését, használatát is megismerhetjük általa.

Idegen nyelvterületbe vagy más vallásúak közé elszórtan beékelődő kisebb embercsoport, ennek lakóhelye.

Állatok tartási módja: télen-nyáron szabadban tartott, legelőről legelőre vándorló állattartás.

Ugyanannak a növénynek huzamos időn keresztüli, azonos helyen való termesztése.

A múzeumok olyan kulturális intézmények, amelyek az emberiség által készített tárgyakat gyűjtik, konzerválják, tárolják, tudományosan feldolgozzák és a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszik.

A múzeumok szervezett, rendszeres tevékenysége a múzeumok és iskolák kapcsolatának tartalmassá tételére. A múzeumpedagógusok a tanárokkal egyeztetve, az egyes tantárgyak tartalmához illesztve dolgozzák ki múzeumi órákat, mutatják be az ott található tárgyakat. A múzeumi órák előnye, hogy sokkal kötetlenebb a tanóráknál, nagyobb teret enged a diákok egyéni kezdeményezéseinek, és a tárgyakat is megfogható közelségbe hozza.

Szabadtéri néprajzi múzeum

Szőlő- és bortermeléssel foglalkozó falu, élén a hegybíró áll.