A légnyomás

Barométer A levegőnek van súlya, térfogata, nyomása. A Földet több tízezer méter vastagságú levegőburok veszi körül, s ez a levegőréteg nehezedik ránk. A légnyomás nem más, mint a földfelszín egységnyi felületére eső levegőoszlop nyomása. A légnyomás mértékegysége a paszkál (Pa), melyet a XVII. században élt Blaise Pascal francia matematikusról és filozófusról neveztek el. A paszkál százszorosa a hektopaszkál (hPa). A tenger szintjén mért légnyomás 1013 cm magas vízoszlop nyomásával egyenlő. Ezt a nyomást 1013 hPa-nak nevezzük. A légnyomás mérésére a barométer műszert használjuk. Blaise Pascal alkalmazta először a barométert magasságok mérésére és meteorológiai célokra. Ha egy adott helyen tartósan és jelentős mértékben csökken a légnyomás, erős, szeles, rossz idő jön. Ha viszont tartósan nő a légnyomás, valószínűleg napsütéses idő várható.

A légnyomás változása a magassággal

A légnyomás változása

A levegő nyomását nem érezzük, mert az megegyezik a belső, üreges szerveinkben uralkodó nyomással, s azt születésünktől fogva megszoktuk már. De sokan érzékenyek a változására. Ilyenkor fejfájás, fáradékonyság, aluszékonyság léphet fel. A légnyomás egy adott helyen akkor változik meg, ha erős lehűléssel vagy felmelegedéssel járó időváltozás történik. A levegő hőmérsékletének változásával módosul a légnyomás is. A légnyomás észlelésére, illetve változására e legalkalmasabb módszer, ha magashegységbe kirándulunk. Biztosan te is érezted már, hogy a magasság növekedésével például bedugul a füled, vagy a ritkább levegő miatt kicsit nehezebben veszed a lélegzeted.

A légnyomás a tengerszint feletti magasság növekedésével folyamatosan csökken. Ezt érhető is, hiszen egyre vékonyabb levegőréteg nehezedik egységnyi felületre. Tíz kilométeres magasságban a levegő nyomása már a negyedére csökken. A levegő nyomása nemcsak függőlegesen, hanem vízszintesen is érvényesül. A légnyomás tehát mindenütt hat, mindenhol jelen van, s függőleges irányban a magasság növekedésével folyamatosan csökken.