Biológiai óra
Az időt nem csak órával lehet mérni. Az idő múlásának a nyomai a természetben is fellelhetők. A biológiai óra a természet örök körforgásának nyomait mutatja, például az évszakok változását.
Ha egy kivágott fát megvizsgálunk, láthatjuk rajta az évgyűrűket. Az évgyűrűk egy világos és egy sötét sávból állnak. Minden évben keletkezik egy ilyen gyűrűpár. Megszámolva ezeket a sávokat, megtudhatjuk mennyi idős volt a fa.
Az idő nyomai a föld szerkezetében
A föld felszínét vizsgálva, számos jel árulkodik az idő múlásáról. A hegységeinket felépítő kőzetek, a mészkövek, a bazaltok, a gránitok, vagy a homokkövek a geológia „órái”. Ez az óra,nem percekkel, nem is napokkal, évekkel, hanem évmilliókkal számol. Egy kőzetben felbukkanó ősmaradvány a szakértő szemnek több tízmillió évvel ezelőtti, világról, korról árulkodik. Számos eset van, amikor csak az ősmaradvány lenyomatát őrzik meg a kőzetek. Ilyenek a dino lábnyomok is. Pár évvel ezelőtt egy ifjú geológus találta meg az első magyarországi dinoszaurusz maradványokat, a Bakony szíve mellett az Iharkúti bauxitbányában. Az ásatások során előkerültek dinoszaurusz lábnyomok is, melyek az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán vannak kiállítva. Ha van kedved, fedezd fel őket, nézd meg a páratlan leleteket.!
A kőzetrétegek sajátosan alakulnak ki. Ha visszamegyünk az időben 100 millió évet, a mai kontinensek területét is tenger borította. A tengervízből kiváló mész és az elpusztult állatok a tengerfenékre süllyedtek, és a maradványok évmilliók során felhalmozódtak. Így keletkeznek a mészkőrétegek, melyek idővel kiemelkednek és szárazulattá vállnak. A több réteget rétegsorozatnak hívjuk. Az alsó réteg a legidősebb, míg a legfelső a legfiatalabb.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
