A részecske
Az anyagot alkotó egységeket, molekulákat részecskéknek nevezzük.
A részecskékből felépülő anyagokat, aszerint, hogy egy- vagy többféle részecske alkotja-e, egynemű vagy keverék anyagokra oszthatjuk.
Egynemű anyagok
Egynemű és keverék anyagok
Az egynemű anyagokban csak azonos, egynemű részecskék fordulnak elő.
A természetben előforduló anyagok többnyire nem tiszán egyféle anyagból állnak, de erre is lehet példát találni. A gyémántot csak szénatomok alkotják, amelyek nagy nyomás hatására nagyon kemény és átlátszó anyaggá alakultak.
Keverékek
A keverékekben két- vagy többféle részecske fordul elő.
A természetben előforduló anyagok többsége nem egynemű anyag, hanem több anyagnak a keveréke. A levegő sem csak oxigénből áll. A levegőnek csak 21%-a oxigén, 78%-a nitrogén, 1%-a pedig egyéb gázokból tevődik össze.
A keveréket alkotó részecskék
A keverékeket alkotó részecskék halmazállapota lehet azonos és eltérő is.
Szilárd anyagok keverékének tekinthető a porcukorral kevert mák, ami a tésztára kerül. Két folyadék keveréke például a vízzel higított szörp.
Szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok keverékére is találhatunk példát.
A teában elkevert kristálycukor, vagy a levesben a fűszerek és a só.
Desztillált víz
Desztilláló
A desztillált vizet csak vízmolekulák alkotják. A természetben előforduló vízhez képest nincsenek benne oldott ásványi sók vagy szennyező anyagok. Ezért nincs íze sem, és a szomjunkat sem csillapítja.
Csapvíz
A csapvíz tartalmaz vízmolekulákat, valamint oldott állapotban ásványi sókat. A víznek az ásványi sók adják meg az ízét. Ha egy üvegedényben csapvizet elpárologtatunk, elforralunk, az edény falára kicsapódik, láthatóvá váliknak az addig oldott állapotban lévő ásványi sók.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
