A gáz részecskéi
A gáznemű anyag részecskéi szabadon, egymástól függetlenül mozoghatnak, egymástól el is távolodhatnak. Ez a tulajdonság teszi lehetővé, hogy a gáz kitöltse a rendelkezésre álló teret.
A részecskék laza kapcsolatából következik, hogy a gázok összenyomhatók.
A folyadék részecskéi
A folyadékok részecskéi nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. Egymáson elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, ezért lesz önthető a folyadék.
A folyadékban a részecskék sűrűbben helyezkednek el, mint a gázban. A cseppfolyós anyag részecskéi egymás mellett helyezkednek el, ezért a folyadékok nem összenyomhatók, térfogatuk állandó.
A kisebb részecskékból álló folyadékok alkotó részei könnyebben mozdulnak el egymáson, ezért könnyebben önthetőek. Az étolaj vagy a méz hosszúkás részecskékből áll, amik összegabalyodva akadályozzák a mozgást, ezért lesz sűrűn folyó az anyag.
A szilárd anyag részecskéi
A szilárd testekben a részecskék szabályos rendben, szorosan egymás mellett helyezkednek el. Attól függően, hogy ez a szabályos rend mekkora elmozdulást tesz lehetővé, beszélhetünk képlékeny, rugalmas és rugalmatlan anyagokról.
A képlékeny anyag formálható, eredeti alakját nem nyeri vissza. Ilyen például a gyurma, vagy az ólom.
A rugalmas anyagok erőhatás következtében például elhajlanak, de utána visszanyerik eredeti alakjukat. Rugalmas anyag a legtöbb műanyag, vagy az acéldrót, amiből a rugó is készül.
A törékeny anyagok erő hatására megrepednek, kisebb darabokra hullanak. Az üveg, a porcelán és a gipsz törékeny anyag.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
