A kőzetek képződése

Földünk szilárd kérgét alkotó, nagy mennyiségben előforduló anyagok a kőzetek. A kőzetek

• vagy a Föld belsejéből kerültek a felszínre, mint pl. a bazalt és az andezit,
• vagy a tengerben rakódtak le, mint pl. a mészkő,
• vagy a folyók hordalékából kerültek ki, mint pl. a homok és a kavics,
• vagy a szél szállított porból képződtek, mint pl. a lösz,
• vagy az egyik kőzetből alakulnak át másikba, ilyen a mészkőből (nagyon magas nyomás és hőmérséklet hatására) kialakuló márvány.

Kőzetfajták

A kőzetek keletkezésük szerint a következő képen osztályozhatók:
Vulkáni kőzetek: bazalt, andezit stb.
Üledékes kőzetek: mészkő, kavics, homok, agyag, lösz, feketekőszén, barnakőszén stb.
Átalakult kőzetek: márvány stb.
A kőzetek keménysége különböző. Pl.: a vulkáni kőzetek keménysége általában nagyobb, mint a mészkőé, vagy a növényekből képződött kőszéné. Némelyik kőzet kézzel is szétmorzsolható (lösz), vagy a nedves agyag összegyúrható.

Vulkáni kőzetek

Bazalt A vulkanikus kőzetek a vulkáni tevékenységek során keletkeznek. A vulkánok kráterében levő forró, izzó anyagot magmának hívjuk. Ez tulajdonképpen olvadt kőzet (olyan, amikor a vasat megolvasztjuk. Magas hőmérsékleten megolvad, vörösen izzik, míg szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú). A vulkánikus kőzetek közül megkülönböztetünk a föld felszíne alatt megszilárdult (mélységi) és a föld felszíne felett megszilárdult (kiömlési) kőzeteket.

A mélységi kőzet úgy keletkezik, hogy a forró, izzó anyag, a magma valamilyen ok miatt nem jut a felszínre a vulkáni kráterből. Ilyenkor lassan kihűl, ott megreked.

A kiömlési kőzet úgy keletkezik, hogy a vulkánkitörés során a forró magma (ekkor már lávának nevezik) a felszínre érve megszilárdul.

A legismertebb kiömlési kőzetek a bazalt, az andezit és a riolit. Magyarországon bazaltokat a Balatonfelvidéken találsz (Badacsony, Tarkő, Ság hegy, Somló). Aandezit a Mátrában míg, riolit Tokaj környékén találhatk. A Vulkáni működés során keletkeznek a tufák, melyek a szórt anyagból alakulnak kőzetté. Megkülönböztetünk bazalt- és andezit tufát. Jellegzetes mélységi kőzet a gránit, mellyel a Velencei hegységben kirándulva találkozhatsz.

Andezit

Bazalt tufa

Üledékes kőzetek

Mészkő Az üledékes kőzetek vagy a tengerekben rakódtak le, vagy a folyók hordalékából kerültek ki, vagy a szél által szállított porból képződtek. A legismertebb meszes üledékes kőzetek a mészkő és a dolomit. Mindkettő szürkésfehér színű, tömött és kemény, nehezen különböztethető meg egymástól. Az egyik legegyszerűbb eszköz erre az ecetsav. Csepegtess ecetsavat mindkét kőzetre. A mészkőn pezsegni fog, míg a dolomiton nem.
Fontos üledékes kőzetek: a homokkő (folyó hordalékából, vagy sivatagok homokdűnéiből), a lösz, az agyag (szél), illetve a kőszenek. A két legismertebb kőszén típus a barna és a feketekőszén. Gyakran a színük alapján nehéz elkülöníteni őket egymástól, de karcuk árulkodó. Karcolj meg egy máztalan csempét. A barnakőszén karca barna, míg a feketekőszéné fekete lesz.

Kőszén

Átalakult kőzetek

Átalakult kőzet Az átalakult kőzetek a vulkanikus, vagy az üledékes kőzetek átalakulásával jönnek létre. Az átalakulás nagy nyomás és magas hőmérséklet alatt jön létre. A legismertebb átalakult kőzet a márvány, amely a mészkőből képződik.