A világ vulkanikus hegységei

Madeira hegyei Földünkön régen sokkal több vulkán működött. A vulkáni működés során felszínre került kőzetek számos hegységet építettek fel. A Földön jelenleg több mint 500 működő vulkánt ismerünk. Ezek legtöbbje a Csendes-óceán partterületéhez tartozik. Igazán aktív térség Japán (Fuji vulkán) és délkelet-Ázsia területe. A Csendes-óceán amerikai partja szintúgy aktív, sok vulkán található az Andokban, Mexikó területén és az USA-ban is (pl. a Mont Saint Helens vulkán). De Hawaii-szegete, vagy az Atlanti-óceánban a Kanári-szigetek, Madeira szigete, vagy az Azori-szigetek éppúgy vulkanikus eredetű képződmények.

Mont Saint Helens

Európa működő vulkánjai

Európában már csak kevés működő vulkán található. A két legismertebb vulkán az Olaszországban lévő Vezúv és az Etna. Mindkét hegy az Európa és Afrika között húzódó tektonikusan aktív zónának köszönheti a létét. A Nápoly lábánál fekvő Vezúv már a történelemből is ismert, hiszen 79-es kitörése máig az egyik leginkább kutatottabb és feltárt vulkáni katasztrófa. Emlékezetes kitörésekor a vulkánból kilövellő gőzök és gázok, a vulkáni hamu, a láva, maga alá temette a hegy lábánál fekvő Pompei és Herculaneum városát. Az ásatásoknak köszönhetően a pusztítás nyomai nemrég kerültek a felszínre. A megkövesült város ma látványos kirándulóhely.

De ha már arra járunk, feltétlenül nézzük meg a Vezúv 1277 m magas hegyét is, melynek kráterének széléhez drótkötélpálya visz fel. Innen lehet belenézni a 250 m mély, 700 m átmérőjű kráterbe. A falakat a vaskiválás vörösre, a kénkiválás sárgára festi. A Vezúv nem kialudt vulkán, csak pihen, hiszen utoljára 1914-ben ijesztett rá a lakosságra.

A Szicília szigetén fekvő, 3340 m magas Etna, Európa legmagasabb vulkáni hegye. Az Etna kisebb-nagyobb megszakításokkal, láva- és gőzömléssel ma is működik. Látogatása ezért veszélyes, előtte külön érdeklődni kell a hegy aktivitásáról, működésének hevességéről.

Etna

Magyarország vulkanikus hegységei

Visegrádi-hegység Talán első hallásra hihetetlennek tűnik, de annak ellenére, hogy nincsenek látványos vulkánkitörések, Magyarországon is vannak vulkanikus hegyek. Sőt, az évmilliókkal ezelőtt működő vulkánok építették fel az Északi-középhegység legnagyobb részét. Ezek a vulkánok már régen kialudtak, nem kell kartanunk katasztrófától. Már az alakjuk sem emlékeztet igazi kúp alakú vulkán formára, hiszen az idők folyamán a külső erők működése, a víz, a szél, a fagy pusztító ereje fokozatosan átalakította a tájat, a hegyek felszínét. Feldarabolta, lekoptatta azokat. Egyedül a felépítő vulkanikus kőzetekből, és a pár ásványvízforrásból következtethetünk eredeti voltukra. Magyarország vulkanikus hegységei és az őket felépítő kőzetek a következők:

• Visegrádi-hegység (andezit)
• Börzsöny (andezit)
• Cserhát (andezit)
• Mátra (andezit)
• Zempléni-hegység (andezit)
• Balaton-felvidék (bazalt)

Bazaltoszlopok

A tanúhegyek kialakulása

A Balaton északi partján emelkedő Badacsony, és a körülötte magasodó hegyek, mint pl. a Szent-György-hegy, valamint a Kisalföldön emelkedő Ság és a Somló, ugyancsak vulkáni működés eredményei. Ezek az ún. tanúhegyek, melyek tetejét sötétszürke, kemény bazaltláva borítja. Névét onnan kapta, hogy e hegyek tanúskodnak a régmúlt felszínének magasságáról. Hiszen a külső erők a körülöttük lévő puhább kőzetű területet lekoptatták, elhordták, de ezek a hegycsúcsok megmaradtak, mert a kemény bazalttető megvédte őket a pusztítástól. Ők őrzik, mutatják, tanúsítják a régmúltat.

Badacsony