A történelmi események időbeliségét - a Föld történetével ellentétben - nem évmilliókban, hanem évszázadokban és években mérjük. Azt is mondhatjuk, hogy az idő mértéke a mindennapokban használt skála, a 365 napból álló év.
A történelmi eseményeket kutatva a régészet is a távoli múltba tekint vissza. Keresi, kutatja az ember származását, eredetét. Tanulmányozza a letűnt civilizációkat, kultúrákat. Az emberiség történetét tárja fel.
A történelmi események időbeliségének érzékeltetésében megkülönböztetünk időszámításunk előtti (i. e., vagy más jelölés szerint Krisztus előtti kr. e.) és időszámításunk szerinti (i. sz. ; másjelölés szerint Krisztus utáni, kr. u. ) időszakot. Ma 2006-ot írunk, ez a történelmi jelölés szerint, i. sz. 2006-ot jelöl. A kezdő, nulladik év Krisztus születését jelöli.
A történelmi korszakok legismertebb határolása:
- Őskor:
Az emberiség történelmének legrégibb és leghosszabb időszaka. Az ősemberek, a mai ember kialakulásának kora. (2 millió -10 000: a régebbi kőkorszak időszaka, az ember kialakulása; 10 000 - 5000: átmenet a régebbi és az újabb kőkorszak között, a gyűjtögető életformát már kiegészíti az élelem termelése és az állatok háziasítása; 5000 - 2000: újabb kőkorszak, a földművelés és állattenyésztés uralkodóvá válása, a lakosság megtelepedése, falvak kialakulása)
- Ókor (IV. évezred - i.sz. 476)
Az általános felfogás szerint a keleti államok kialakulásától (Mezopotámia, Kínai Birodalom, Egyiptom stb.) a Nyugat-Római Birodalom bukásáig tartott.
- Középkor (476-1492)
A gazdasági és társadalmi fejlődésnek az ókor és az újkor közé eső időszaka, a feudalizmus kora. Záró pontjának Amerika felfedezésének időpontját tekintjük.
- Újkor (1492-1912)
Az emberiség történetének Amerika felfedezésétől az Első világháborúig tartó időszaka. Az újkor alatt alakulnak ki a kapitalista gazdasági-társadalmi viszonyok, amelyek részben mai gazdasági rendszerünk alapjai is.
- Legújabb kor (1900 - napjainkig)
Az I. világháborúval kezdődő történelmi időszak, amely napjainkig tart.
Az emberiség megjelenése
Ősember
A mai természettudományos álláspont szerint az ember, azaz mi a majmoktól származunk. Őseink, az emberszabású majmok ma élő leszármazottai a csimpánzok, a gorillák és az orángutánok. Mi már kevésé hasonlítunk rájuk, fejlődésünk közel 15 millió évvel ezelőtt kettévált. Ekkor alakult ki az emberszabású majmok és az emberfélék közös őse. Ősmaradványai leginkább Ázsia déli területeiről és Afrikából ismertek. Hazánkban, Rudabányán is megtalálták egy jelentős, 10 millió éves leletét. A kutatók a lelőhelyéről Rudapithecusnak nevezték el.
Az emberfélék ősi képviselői közel 6 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Koponyájuk még inkább a csimpánzokéhoz hasonlítható, de már két lábon jártak. Az első valódi emberfaj, az „ügyes ember” 2,5 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Elnevezését a feltárt telephelyeken megtalált kőeszközök után kapta. Az agyának a térfogata fele volt, mint a ma élő embernek.
Fejlődésünk következő szakasza 1,5 millió évvel ezelőtt volt, amikor megjelent a felegyenesedett, más néven az „előember”. Valószínűleg már közösségben élt, és beszéd útján kommunikált. Ismerte, „feltalálta” a tüzet, melyet sütésre, főzésre, valamint melegítésre és világításra is használt. Fontos volt a tűz használata, mert távol tartotta éjszaka az állatokat, védte a közösséget. Az előember volt az első, aki igazi vándorlásba kezdett. Először benépesítette egész Afrikát, majd egyes csoportjai átlépték a kontinenst és meghódították Ázsiát, majd Európát. Az előember leleteit, Magyarországon, Vértesszőlősön is megtalálták.
A ma élő emberi faj (homo sapiens), az „értelmes ember” mintegy 300 000 éve fejlődött ki az előemberből. Két közismert típusa az ún. „neandervölgyi ember” és a modernebb felépítésű ember. A neandervölgyi emberek alacsonyak, zömök testalkatúak voltak. Fejlett vadászközösségekben éltek, kitűnően közlekedtek a hegyvidékek sziklás tájain. Jellegzetes pattintott kőeszközöket készítettek, de 30 000 évvel ezelőtt kihaltak. Velük párhuzamosan élt a máig fennmaradt modern embertípus, amely 100 000 évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, és népesítette be az egész világot.
Az őskor egyik legtitokzatosabb kérdése, hogy ez a két embertípus (mivel párhuzamosan éltek egymással) kommunikált-e egymással. A régészek jelenlegi állásfoglalása az, hogy bizonyosan. Kommunikáltak, szokásokat vettek át egymástól. Az egyik legjobban tanulmányozható terület Európában a Bükk, ahol mind a két embertípus „lenyomatai”, azaz kőeszközei megtalálhatók. A Bükki „ősemberes” barlangok ( Szeleta barlang) és leletek világhírűek.
A ma élő emberiség egyetlen fajba tartozik, viszont négy alfaja (nagyrassz) ismert. Az ausztralid (ausztrál őslakosok), a negrid (afrikaiak), a mongolid (ázsiaiak) és az europid (pl.: mi magyarok). Az emberiség alfajai csak testalkatukban különböznek egymástól, értelmi és érzelmi képességük, adottságuk nem különbözik.
Az első kultúrák megjelenése
Első kultúrák vagy folyammenti kultúrák: az ókori Egyiptom, Mezopotámia, az Indus-völgyi civilizáció és Kína kultúrájának összefoglaló neve. Az első városias társadalmak ezen folyammenti kultúrákban jöttek létre. Egyiptom a Nílus völgyében, Mezopotámia a Tigris és Eufrátesz közében, az Indus-völgyi civilizáció az Indus mentén, Kína pedig a Sárga folyó (Huang-ho) és a Kék folyó (Jangce) mentén alakult ki.
Az egyiptomi és mezopotámiai kultúra kialakulása az i. e. IV. évezred végére tehető, az Indus-völgyi civilizáció az i. e. III. évezred elején, a kínai az i.e. III. évezred közepén jelent meg. Közös jellemzőjük volt az öntözéses földművelés, és ezzel kapcsolatban a folyók szabályozása, csatornák építése.
A magyarság története
Idézd fel történelmi tanulmányaidból a magyarság történetének főbb állomásait. Segítségül használd a történelmi és földrajzi atlaszokat, térképeket is!
Nézz utána különösen az alábbiaknak:
- Népünk története a Honfoglalás előtt (Magyar őshaza, Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Kárpát-medence)
- Honfoglalás és letelepedés ( A magyarság története a IX.-X. században)
- Árpád-házi királyok- élet az Árpád-korban - eleink mindennapjai a középkorban
Környezet- és természetismeti tanulmányaiddal párhuzamosan gondolj a történelmi tanulmányokra is: milyen meghatározó események történtek, s milyen következményekkel jártak?
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
