A földtani folyamatok során keletkezett képződményeknek és a bennük található ősmaradványoknak a korát különböző kormeghatározási módszerekkel határozzák meg a kutatók. Ugyanilyen fontos a földtani folyamatok sebességének és időtartamának megállapítása is. Két eltérő kormeghatározási módszer ismert.
Az első az abszolút kormeghatározás, amely az eltelt idő fizikai meghatározását jelenti, azaz a keletkezéstől eltelt tényleges időt méri. Számos olyan tudományos módszer van, ahol a kutatók műszerek segítségével, egy adott kőzet abszolút korát képesek meghatározni.
A második a relatív kormeghatározás, amely a viszonylagosságot keresi, keletkezési egymásutániságot állapít meg. Az egyik ilyen kormeghatározási módszer az ősállatok korának a megadása. Hiszen ha ismerem egy ősállat korát, akkor az azt befogadó kőzet korát is ismerem.
Kormeghatározási módszerek a természetföldrajzban
A természetföldrajzban két kormeghatározási módszert alkalmaznak. Gondoljatok csak arra, hogy a vulkanikus és az átalakult kőzetekben nincsenek ősmaradványok, ilyenkor az abszolút kormeghatározást alkalmazzák a geológusok. Az üledékes kőzetek esetében, ha tartalmaznak ősmaradványokat, akkor a relatív kormeghatározást használják. A két módszer eltérő egymástól, de mind a kettőre szüksége van a természetföldrajznak, a földtannak.
Kormeghatározási módszerek a történelemben
A történelmi események, a különböző kultúrák azonosítására is hasonló a régészek kormeghatározási palettája, mint a geológusoké, csak az idő intervalluma más. A régészetben tízezer, ezer évekre megyünk a múltba vissza. A leletek többnyire a föld alatt vannak. Hajdani kultúrák emlékei rejtve vannak a mai ember szeme előtt. Egy régészeti ásatás során az első feladat a talaj vizsgálata, talajszelvények készítése. Ha a kutatók szerves anyagot, pl. egy szenesedett növénymaradványt találnak, annak korát műszerek segítségével képesek meghatározni.
Ha ismert a talaj kora, tehát a leleteket befogadó képződmény kora, ismert lesz a leletek pontos kora is. A régészeti kutatások alapja az ásatás, és a megtalált leltek árulkodnak a szakértő szemnek. Ha egy pattintott kőeszközt találnak, akkor tudják, hogy az őskorban járnak, ha réz, vagy bronztárgyak kerülnek elő, ismert, hogy a réz, vagy a bronzkorban járunk. Sokat árulkodnak a tárgyak formája, a megmunkálás minősége, az edények festése, a minták és a díszítések jellege is. Ezek alapján egy adott kultúra könnyen beazonosítható a szakértő szem számára. Egy egyiptomi múmia is sok mindent elárul. A szarkofág formája, a hieroglifák jelentése, vagy akár a múmia pólyájának az elemzése is pontos koradatot mond egy egyiptológus számára.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
