A vulkán elnevezése
A vulkán elnevezés a rómaiaktól származik. Úgy gondolták, hogy a Szicília szigetén fekvő Etna mélyében lakik Vulcanus, a kovácsisten. Ő kovácsolja a főisten, Jupiter számára a villámokat. S ezért röpködnek a magasba a szikrák, tör magasba a gázfelhő, s ömlik ki az izzón folyó kőzetolvadék a hegy gyomrából. Így Vulcanusról, a római kovácsistenről nevezték el a tűzhányó hegyeket vulkánoknak.
A vulkanizmus oka
A vulkanikus hegyek keletkezése a Föld belső mozgásaira vezethető vissza. Földünk felszíni kérge az alatta húzódó kőzetrétegekkel együtt állandó lassú mozgásban van. Ez szabad szemmel nem érzékelhető, de az évmilliók során már elég erős ahhoz, hogy a felgyülemlett energia révén hegységek kiemelkedését okozza. Egyes területek emelkednek, mások viszont lesüllyednek. Az ellentétes irányú mozgások miatt a kőzetrétegek eltörnek, s a szilárd földkérgen repedések, törések keletkeznek. E törésvonalakon keresztül tör felszínre a Föld belső részének képlékeny, izzón folyó kőzetanyaga. A Föld belsejét ugyanis úgy kell elképzelnünk, mintha a szilárd magot egy képlékeny olvadék fogná körbe, melyen „úszik” a földkéreg szilárd anyaga. S ha ez a szilárd kéreg valahol megtörik, a képlékeny anyag utat tör magának a felszín felé. A megismétlődő kitörések felszínre kerülő kőzetanyaga egymásra rakódva, felhalmozódva hozza létre a vulkanikus hegyet.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
