Röghegységek kialakulása

Vetődés A középhegységek többsége régi röghegység. E hegyek évmilliókkal ezelőtt emelkedtek a magasba. Kialakulásának magyarázata, hogy a kőzetrétegekben a belső feszültség hatására törések keletkeznek, s e törések mentén elmozdul az adott kőzettömeg. Ez az elmozdulás lehet függőleges vagy vízszintes irányú. Egy-egy tömb kiemelkedésével hegytetők, lesüllyedésével széles völgyek jönnek létre. Ezt az évmilliókig tartó folyamatot nevezzük vetődésnek. A röghegységek tehát töréssel, illetve vetődéssel emelkednek a földfelszín különböző magasságaiba. Röghegység például hazánkban az összes mészkőhegység, és még régebbi gránit hegységeink (Velencei-hegység és a Soproni-hegység). A tengerrel borított meszes üledékes területek ugyanis vetődéssel emelkedtek a magasba.

Rajna-árok

Röghegységek formakincse

A kiemelkedő rögök az idők folyamán a külső erők áldozatává válnak. A hőmérsékletkülönbség, a fagy aprózza, a növények (zuzmók, mohák, gombák) mállasztják a kőzeteket. Az elaprózódott, elmállott kőzetek könnyen prédái lesznek a szél és a víz eróziós, pusztító munkájának. Mindezeket kiegészítve a folyók mély völgyeket vájnak a hegy oldalába. A röghegységek így fokozatosan alacsonyodnak, lepusztulnak. Csak a lekopott rögök emlékeztetnek már az egykori magas hegységre. A röghegységek tehát általában közepes magasságúak, azaz középhegységek.

A röghegységek felszínét a lankás lejtők, alapos hegyhátak, a hegytetőkön kisebb-nagyobb fennsíkok jellemzik. A magaslatokat tágas medencék és széles völgyek tagolják. Ezt a tájat látjuk hazánkban is, ha kirándulunk egyet a Bakonyban vagy a bükki Szalajka-völgyben. A röghegységekben is előfordúlnak gyűrődések (pl.: a Bükk), hiszen az egykori lánchegységekből az eróziós folyamatok révén alakunak ki. A lánchegységek hosszú évmilliók során alakulnak röghegységgé.

Dunántúli-középhegység

A Gellért-hegy

A főváros egyik legjelentősebb látnivalója a Duna partján magasodó Gellért-hegy. Tengerszint feletti magassága 235 m, s mintegy 130 m-re emelkedik a Duna fölé. A lábánál fakadó hőforrásokgyógyfürdőket táplálnak. Jó védhetősége miatt a hegyet már az ókortól lakták. A legenda szerint 1046-ban a pogány magyarok innen taszították le Gellért csanádi püspököt, akiről később a nevét kapta. A tetején álló Citadella (erőd) és az emlékmű területéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. E szoborcsoport közepén áll a szabadságot jelképező, a győzelem és a béke pálmaágát magasra tartó, 14 méteres nőalak, mely Budapest egyik jelképévé is vált.

Talán nem is sejtjük, hogy a Budapest déli oldalán magasodó meredek dolomitfal, a Gellért-hegy is egy törésvonal mellett kiemelkedett rög. A hegy impozánsan, hirtelen emelkedik a magasba. A törésvonalnál a rög másik része a mélybe süllyedt, és a Duna alatt folytatódik az Alföld alsóbb rétegeiben, több száz méter mélyen a mélységben.

Gellért-hegy