A hegységek kialakulása

„A nagy kövek még az ember előtt

születtek; a föld mozdulatlan

mélyében őrzik azt a vad erő,

mely létrehozta őket hajdan”

(Keresztury Dezső)

A hegyek óriási magasságukkal, szépségükkel, vadságukkal és vadregényességükkel régóta vonzzák az emberiséget. Nemhiába szeretünk mi is oly gyakran a hegyekbe kirándulni. Gyönyörű a táj, szép a kilátás, tiszta a levegő, csend van és nyugalom. De hogyan is alakulhattak ki a hegyek? Első ránézésre, külsőleg mit tudsz megállapítani egy hegyről? A hegységek kialakulására alapvetően négyféle lehetőség kínálkozik:

• A tengerrel elöntött területeken, a mésztartalmú állatok elpusztulása és felhalmozódása során mészkő alakul ki, mely aztán kiemelkedve mészkőhegységeket hoz létre.

• A vulkáni működés során felszínre került kőzetek hegységeket építenek fel, melyeket vulkanikus hegységeknek nevezzük.

• A vetődés folyamata során a törésekkel felszabdalt kőzetrétegek a föld kérgében lévő belső feszültségek hatására kialakult törésvonalak mentén elmozdulnak, kiemelkednek vagy lesüllyednek. Ezek az ún. idős röghegységek.

• A gyűrődés során a mélyben lévő kőzetrétegek a hatalmas nyomás és hőmérséklet hatására képlékennyé, formálhatóvá válnak, melyek meggyűrődnek, ha oldalról nyomás éri őket. A mélyben kialakult gyűrt rétegek kiemelkedésekor keletkeznek a fiatal lánchegységek, melyeket gyűrthegységnek is nevezünk.

videó

Különböző keletkezésű hegységek

Ha megnézzük egy hegység felszínét, formakincsét, magasságát, ha meghatározzuk a kőzetanyagát, akkor már a hegység keletkezésére is következtethetünk.

A mészkőhegységek felszíne legtöbbször kopár, és alig található rajta felszíni vízfolyás (folyó, patak). Ezzel szemben a rög-, lánc- és vulkanikus hegységek már bővelkednek felszíni vízfolyásokban. A vulkánok általában kúp alakúak, bár a régen aktív tűzhányók felszínét már erősen lekoptatták a külső erők. A röghegységeket általában (a klasszikus középhegységek) lankás, legömbölyített hegyoldalak jellemzik, ellentétben a lánchegységek (a klasszikus magashegységek) csúcsaival, éles, csipkézett gerinceivel.