A külső erők építő munkája

Amíg a külső erők a hegységekben rombolnak, addig az alacsonyabb tájak feltöltésével az alföldeken és a medencékben építő munkát végeznek. A hegységekből lezúduló folyóknak az esése és az energiája lecsökken, s lerakja a hordalékát. A folyómederben lerakott hordalékból idővel zátonyok és szigetek épülnek fel. A sziget abban különbözik a zátonytól, hogy a teteje már a folyó vízszintje fölött található.

A folyó építő munkája során egyre kanyarog, kerülgeti a hordalékát, s megszűnik a jellegzetes eróziós V alakú völgye. Közben maga a hordalék is aprózódik, hiszen a kisebb-nagyobb kőgörgetegek összetörnek, súrlódnak egymással, majd gömbölyű, sima kaviccsá, homokszemcsékké és iszappá aprózódnak.

Hordalékkúpok kialakulása

A hegységek lábánál a sík területre érkező folyók esése és energiája lecsökken, ezért az eddig magukkal szállított hordalékot lerakják. Ezeken a területeken legyezőre emlékeztető hordalékkúp alakul ki. Az Északi-középhegység lábánál elterülő Mátraalja és Bükkalja is a hegységből lefutó folyók hordalékkúpja.

Hordalékkúp