Régebbi korok elképzelési a Föld alakjáról

Régebben az emberek még nem tudták, milyen alakú a Föld. Nagyon régen egyes népek azt képzelték, hogy mindannyian egy óriási teknős páncélján vagyunk, a teknős pedig egy végeérhetetlen tengerben úszik.
Később úgy gondolták, hogy a föld korong alakú, és ha eléri valaki a szélét, akár le is eshet róla. Csak a középkor vége felé merült fel – az első nagy hajóutazások alkalmával –, hogy a Föld talán gömb alakú.

Teknős viszi hátán a Földet

A Föld korongként

Az ókori görögök megfigyelése

Az ókori görögök közül már voltak olyanok, akik sejtették, hogy a Föld nem lapos. Az útnak induló hajók megfigyelése alapján következtettek erre. Eleinte ugyanis csak a hajó teste bújik a látóhatár alá, majd a fedélzete, de az árboca, a vitorlák még sokáig láthatók maradnak. Végül az is eltűnik a szem elől. Ez azért van, mert a gömb alakú Földön a tenger felszíne is domború.

A horizont

A Föld alakja

Az űrfelvételek véglegesen bebizonyították, hogy Földünk alakja megközelítőleg gömb alakú. Ezt a kissé lapított gömb formát geoid alaknak nevezzük.
Földünk felszínének nagyobb részét, kb. 7/10-ét víz borítja. Kisebb része, kb. 3/10-e szárazföld.

A gömb formától kissé eltérő alak.

A Föld nagysága

A Föld kerülete az Egyenlítőn mérve 40.000 km hosszú. A Föld felszíne – minden tengerrel, óceánnal együtt – több, mint 5000 szerese Magyarországénak. Ha a Földet a Naphoz hasonlítjuk, a Nap egymilliószor nagyobb bolygónknál, míg a Hold ráférne Európára.